Tiszadob

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tiszadob
Andrássy-kastély
Andrássy-kastély
Tiszadob címere
Tiszadob címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásTiszavasvári
Jogállás nagyközség
Polgármester Bán György[1]
Irányítószám 4456
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 2881 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület82,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszadob (Magyarország)
Tiszadob
Tiszadob
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 16″, k. h. 21° 10′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 16″, k. h. 21° 10′ 16″
Tiszadob (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszadob
Tiszadob
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszadob weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszadob témájú médiaállományokat.

Tiszadob nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye nyugati csücskében, a Holt-Tisza mellett fekszik.
Nyíregyházától 42 km, Tiszavasváritól 21 km, Tiszalöktől 17 és fél km távolságra található.

Vonattal elérhető a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon (A személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel a települést érintő (Tiszalök és Ohat-Pusztakócs közötti) vonalszakaszon.).

Története[szerkesztés]

Régi (19-20. század) tiszadobi ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban

Tiszadob és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A környékén végzett ásatások során bronzkori leletek, szarmata temető nyomai kerültek felszínre, a falu határában pedig az itt húzódó Csörsz árka és egy földvár nyomaira bukkantak.

A település első írásos nyoma 1220-ból való, a Váradi Regestrum tesz említést róla, majd 1336-ból van írásos nyoma. Hosszú ideig királyi birtok volt, majd a Gutkeled nemzetség Dob-i ágának birtoka. 1430-ban Zsigmond király az egri püspökségnek adományozta.

1588-tól már a Báthori-család birtokai között található. A 17. század végétől II. Rákóczi Ferencé és nővéréé, azonban a szabadságharc bukása után e birtokot is elkobozzák a Rákócziaktól.

1746-ban Károlyi Ferenc vásárolta meg, majd (beházasodás révén) az Andrássy család tulajdona lett a falu és környéke is. 1846-ban a Tisza szabályozásának kezdetét jelképezve itt, Tiszadobon tette az első kapavágást Széchenyi István gróf. E jeles esemény szereplőit idézi fel az itt állított emlékmű Széchenyi István, Andrássy Gyula és Vásárhelyi Pál nevével.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Andrássy-kastély a kert felől

Alpár Ignác tervei alapján Andrássy Gyula volt miniszterelnök építtette 1880 és 1885 között, francia gótikus stílusban. A kastélynak 365 ablaka (év napjai), 52 szobája (hetek száma), 12 tornya (hónapok száma) és 4 bejárata (évszakok száma) van. Gróf Andrássy Sándor, országgyűlési képviselő volt az utolsó tulajdonosa a kastélynak és a hatalmas birtoknak.

  • Angol- és francia park

Az Andrássy-kastély udvarában található. A könyvtárszoba egyik szekrényéből titkos alagút nyílik, ami a Tisza alatt fut a szigetre, ahol a kis kastély áll. Ez az átjáró már évekkel ezelőtt beomlott.

  • Péli Tamás: Születés pannó

A kastély neves újkori képzőművészeti alkotása Péli Tamás roma festő 9-szer 4,5 méteres pannója.

  • Tubus-torony: toronyszerű magtárépület, Andrássy Sándor fallal körülzárt majorjából maradt fenn. Ma helytörténeti múzeum található benne.
  • Református temploma: középkori alapokra épült, késő barokk stílusban. Kazettás fa mennyezetét 1877-ben készítették. Műemlékké nyilvánított rokokó stílusú szószéke kőből készült.

Természeti értékei[szerkesztés]

Az Andrássy kastélyt körülvevő ötszáz hektárnyi parkerdő, s az azt övező Holt-Tisza környéke – mely összesen kb. ezer hektár területet foglal magába – természetvédelmi oltalom alatt áll. A területhez holtágak, ártéri erdők és füves puszták tartoznak.

Itt található a Tisza legnagyobb gémtelepe is.

Híres tiszadobiak[szerkesztés]

  • Gulyás István (Tiszadob, 1867. március 29. – Debrecen, 1941. augusztus 13.) - pedagógus, irodalomtörténész és tankönyvíró, Gulyás Pál költő apja.
  • Andrássy Katinka (a Vörös Grófné) a tiszadobi kastélyban született.
  • Réti Mátyás (* Tiszadob, 1922 - † Budapest, 2002) festőművész
  • Szebeni Ilona (szül. Bózendorf Ilona) írónő († Budapest, 1997) itt született 1927-ben. A málenkij robotról írt könyvei forrásértékűek: Merre van a magyar hazám?… : kényszermunkán a Szovjetunióban, 1944–1949. (1991) és Haza fogunk menni : kényszermunkán a Szovjetunióban, 1944–1949. (1993). Ezeken kívül gyermekkönyvek szerzője is.
  • Alföldi László (* Tiszadob, 1928) hidrogeológus
  • Itt töltötte gyermekkorát Juhász Ferenc (* Nyíregyháza, 1960) országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke, korábbi honvédelmi miniszter
  • Oláh Ibolya énekes
  • Bokor József villamosmérnök
  • Káli-Horváth Kálmán - képzőművész, előadóművész, kommunikációs szakember, író.

Légi fotó galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszadob települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]