Alpár Ignác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alpár Ignác
Alpár Ignác portréja. 1905 körül készült fénykép.
Alpár Ignác portréja. 1905 körül készült fénykép.

Születési neve Schöckl Ignác
Született 1855. január 17.
Pest
Elhunyt 1928. április 27. (73 évesen)
Zürich
Nemzetisége magyar
Munkái
Jelentős épületei Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Anker-palota
Magyar Nemzeti Bank
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alpár Ignác témájú médiaállományokat.
Magyar Nemzeti Bank (Budapest), 1905.
Anker-ház (Budapest), 1910.
volt Tőzsdepalota (Budapest, Szabadság tér 17.), 1902-05.
A budapesti Vajdahunyadvár román épületrészének kerengője. (részlet)
A budapesti Vajdahunyadvár gótikus szárnyának dómhomlokzata.
Alpár Ignác szobra a Vajdahunyadvár előtt.
Alpár Ignác emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest, VII. ker. Almássy tér 15.).

Alpár Ignác (született Schöckl Ignác, Pest, Józsefváros, 1855. január 17.Zürich, 1928. április 27.) magyar műépítész, egyetemi tanár.

Családja, tanulmányai[szerkesztés]

A pesti Józsefvárosban született, stájer eredetű iparoscsaládban. Apja, Schöckl Mátyás asztalosmester Pesten működő üzeme a legkülönlegesebb megrendeléseket is teljesítette, így például ők készítették a pesti Vigadó nagy fesztávolságú ablakait. Anyja, Eisele Mária ősei württembergi kézművesek voltak. Ignác (még Schöckl néven) a belvárosi főreáliskola elvégzése után elszegődött kőművesinasnak, és 1873-ban szabadult fel. Ezután Hauszmann Alajos tanítványa lett, az ő irodájába került. Biztatására 1874-től a Berlin–Charlottenburgi Építészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol többek között a frankfurti operaházat is építő Richard Lucae oktatta. Lucae-tanítvány volt maga Hauszmann Alajos, valamint Lechner Ödön és Pártos Gyula is.

Pályája[szerkesztés]

Az akadémia befejezése után berlini építészirodákban dolgozott. 1880-ban elnyerte a Schinkel érmet. Ez évben magyarosította nevét Alpárra. Itáliai tanulmányútjáról Hauszmann meghívta a budapesti Műegyetemre tanársegédnek a „Díszépítéstan” tanszékre, s itt 18821889 között előbb Steindl Imre, majd Hauszmann mellett volt tanársegéd.

1883-ban házasságot kötött Orth Antoniával, egy aradi kereskedő leányával. 1885-ben felvették a Corvin Mátyás szabadkőműves páholyba.

Hauszmann Alajos visszaemlékezése szerint Alpár meg akarta pályázni a Műegyetem újonnan létrehozott Építész Tanszékének tanári állását, s miután nem ajánlotta őt, meg is neheztelt rá. Alpár tehát az oktatás helyett a gyakorlati tervező építészi pályára lépett, s 1888-ban önálló irodát nyitott, először a Teréz körút 7, majd 1891-től az Almássy tér 11. szám alatt. Utóbbi épületet maga tervezte, s lakása is itt volt.

Összesen 130 jelentős épületet tervezett. Épületei – megyeházák, középiskolák, templomok, fürdők, bérházak, villák, kastélyok, katonai épületek, posta, színház és szálloda – a történelmi Magyarországon mindenfelé megtalálhatók.

Sok híres, vagy később híressé váló építészt foglalkoztatott. Az ő cégbélyegzője alatt dolgozott egy ideig: Almásy Balogh Lóránd, Führer Miklós, Kotál Henrik, Hajós Alfréd, Hübner Jenő, Orth Ambrus, Gyöngyöshalászi Takách Béla, Radó Sándor. Ugyancsak töltöttek nála rövidebb időt a Vágó testvérek, továbbá Jámbor Lajos és Sebestyén Artúr is. A késői historizmus mestere volt, aki eklektikus elemeket is alkalmazott épületein. Hírnevét középületei alapozták meg.

Évtizedekig elnöke volt a „Steindl-céhnek”, mely az építészethez kapcsolódó szakemberek, vállalkozók, művészek találkozóhelye volt. A tagok közül Maróti Géza, Moiret Ödön, Markup Béla, Telcs Ede, Róth Miksa, Jungfer Gyula több építkezésén munkatársai is voltak.

Az 1890-es években pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával érte el. E legismertebb műve Budapest XIV. kerületében a Városligeti tó partján a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek.

1900-1914 között legfontosabb művei a bankok voltak, melyek a budapesti városképben (Szabadság tér, Vörösmarty tér, József nádor tér, Roosevelt tér) máig meghatározó szerepet játszanak, mint a Nemzeti Bank és a TV-székház, az Értéktőzsde, a mai Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium.

Élete során számtalan tanulmányutat tett külföldön, beutazta szinte egész Európát, többször járt Olaszországban, Németországban, Egyiptomban.

Az első világháború után már nem tervezett, de a művészeti közéletben aktívan részt vett. Elnöke volt az Építőmesterek Ipartestületének, aktív tagja és 1904-1907-ig elnöke volt a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Iparművészeti Társulatnak és az Országos Középítési Tanácsnak is.

Felesége halála után 1918-ban házasságot kötött Csesznák Ilonával. 1928. április 27-én, amerikai útjáról hazatérőben, Svájcban halt meg. A Vajdahunyadvárban ravatalozták fel, és innen kísérte a díszmenet a Kerepesi temetőbe.

Művei[szerkesztés]

Pályázatai[szerkesztés]

  • Berlin, Nyári színház pályázat (I. díj), 1878
  • Berlin, Vendéglő belső pályázat (díjazott terv), 1879
  • Berlin, Könyvtár pályázat (díjazott terv), 1880
  • Berlin, Kultúregyesület székháza pályázat (Schinkel-érem), 1880
  • Kassa, Színház pályázat (I.díj), 1891
  • Budapest, Új épület telkének szabályozása pályázat (dicséret), 1892
  • Budapest, Országos Kaszinó pályázat (III. díj), 1893
  • Nagyszeben, Bérház pályázat (II. díj), 1893
  • Győr, Városháza pályázat (I. díj), 1894
  • Budapest, Margit-sziget rendezése pályázat (díjazott), 1900
  • Budapest (Gellért-hegy), Gellért-szobor elhelyezése pályázat (II. díj), 1900
  • Pécs, Városháza pályázat (I. díj), 1903
  • Budapest, Rudas-fürdő pályázat (megvétel), 1904
  • Budapest, Sáros-fürdő pályázat (díjazott), 1904
  • Budapest, Kultuszminisztérium pályázat (I. díj), 1905
  • Hága, Békepalota pályázat, 1906
  • Budapest (Gellért-hegy) Citadella átépítési terve, 1925

Templomok[szerkesztés]

Vármegyeházák[szerkesztés]

  • Segesvár (Piața Muzeului 7), Vármegyeháza, 1884-85
  • Dicsőszentmárton, Vármegyeháza, 1886-90
  • Déva (Piața Unirii 4, Deva 330152, Románia), Vármegyeháza, 1887-89
  • Nyíregyháza (Hősök tere 5.), Vármegyeháza, 1891-93
  • Kolozsvár (Calea Moților 3, Cluj-Napoca 400001, Románia), Vármegyeháza (ma Városháza), 1896-97
  • Nagyenyed, Vármegyeháza átalakítása, bővítése, 1899-1903

Színház[szerkesztés]

Múzeum[szerkesztés]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Elemi iskolák[szerkesztés]

  • Nyíregyháza (Luther u. 17.), Evangélikus elemi iskola, 1891-93
  • Fiume, Állami kereskedelmi, polgári és elemi iskola, 1899
Áprily Lajos Főgimnázium, Brassó

Gimnáziumok, líceumok[szerkesztés]

  • Rózsahegy (Nem. A. Linku 60.), Főgimnázium, 1887-88
  • Kisújszállás (Széchenyi u. 4.), Református főgimnázium, 1893
  • Kiskunfélegyháza (Kossuth u. 9.), Katolikus főgimnázium (ma Móra Ferenc Gimnázium, 1896
  • Pozsony (Palisady 31.), Evangélikus líceum, 1896
  • Miskolc (Kálvin János u. 2.), Református Főgimnázium, 1896
  • Brassó, Római Katholikus Főgimnázium (most: Áprily Lajos Főgimnázium), 1899
  • Békéscsaba (Szeberényi tér 1.), Evangélikus Rudolf főgimnázium, 1899
  • Budapest (Attila út 43.), Werbőczy (ma Petőfi) Gimnázium, 1899
  • Gyulafehérvár, Katolikus főgimnázium, 1899
  • Nagyszeben, Főgimnázium, 1899
  • Szamosújvár, Állami főgimnázium, 1899
  • Eger (Széchenyi u. 17.), Ciszterci rendház és gimnázium, 1900
  • Nagykikinda, Állami főgimnázium és tornaterem, 1900
  • Nyitra (Pietricka 6.), Katolikus főgimnázium, 1900
  • Temesvár (Bulevardul Constantin Diaconovici Loga 37.), Állami főgimnázium, 1901
  • Csíksomlyó, Szeminárium, főgimnázium, internátus, 1902
  • Marosvásárhely, Főgimnázium és főinternátus, 1902
  • Békés (Petőfi S. u. 11-13.), Szegedi István református gimnázium, 1902-03
  • Nyíregyháza (Szent István út 17.), Gimnázium bővítése, 1905
  • Fogaras, Állami főgimnázium és tornacsarnok, 1907
  • Gyula, Karácsony János Katolikus főgimnázium, 1910
  • Budapest Erzsébetváros, Gimnázium és internátus

Reáliskolák[szerkesztés]

  • Déva, Főreáliskola tornacsarnoka, 1894
  • Pozsony (Zochova u. 1.), Állami Főreáliskola, 1894
  • Lőcse (Stefan Klurberta 10.), Állami Főreáliskola, 1897
  • Budapest (Rippl Rónai [korábban Bulyovszky] u. 26.), VI. kerületi főreáliskola (majd Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola, jelenleg azonban üresen áll), 1898
  • Zsolna - Állami Főreáliskola, 1912

Leányiskolák[szerkesztés]

  • Kolozsvár, Állami felsőleányiskola, 1898

Szálló[szerkesztés]

Katonai létesítmények[szerkesztés]

Kastélyok[szerkesztés]

Lakóházak[szerkesztés]

  • Budapest (Teréz krt. 23.), Schőja-ház, 1887
  • Budapest (Délibáb u.), Kemény-ház, 1890
  • Budapest (Teréz krt. 22.), Stern-ház, 1890
  • Budapest (Almássy tér 15.), Alpár Ignác lakó- és irodaháza, 1891
  • Budapest (Erzsébet krt. 30.), Keinz-ház, 1891
  • Budapest (Üllői út 89/a), Stroblentz-ház, 1892
  • Budapest (Apostol u. 13.), Neuschlosz Ödön villája, 1898[2]
  • Budapest (Bolyai u. 11.), Alpár Ignác villája, 1899
  • Budapest (Zsigmond u. 11., Lipthay u.), Bruck-ház, 1899
  • Budapest (Apostol u. 11.), Neuschlosz Marcell villája, 1899[3]
  • Budapest (Andrássy út 112.), Ohrenstein-villa átalakítása, 1899
  • Beocsin, Ohrenstein –nyaraló, 1900
  • Beocsin, Spitzer-villa átalakítása, 1900
  • Budapest (Váci u. 12.), Harkányi-ház, 1911
  • Budapest (Kígyó u. 4.), Girardi-ház, 1914-16
  • Budapest (Viola u. 7.), Alpár Ede háza
  • Budapest (Várkert rakpart 17.), 1902

Bérházak[szerkesztés]

  • Győr (Szent István út 6-10.), Nyugdíjalap bérházai, 1891
  • Kolozsvár (Szentegyház u.), Status házak, 1898-1900
  • Budapest (Csepreghy u. 4.), Walla-bérház, 1899
  • Budapest (Alkotmány u. 10.), Redlich Sámuel bérháza, 1900
  • Budapest (Báthory u. 5.), Neuschlosz-bérház, 1903-04
  • Beocsin, Tisztviselőház, 1905
  • Budapest (Döbrentei u. 24., Várkert rkp. 17.), Harkányi Béla bérháza, 1911
  • Budapest (Orczy út 41-45), Walla Rt. Bérházai, 1912

Millenniumi kiállítás épületei[szerkesztés]

  • Budapest (Városliget), A millenniumi kiállítás Király-pavilon pályázat (I. díj), 1894
  • Budapest (Városliget), A millenniumi kiállítás Történelmi főcsoportja (1897-től Magyar Mezőgazdasági Múzeum), 1894-96
  • Budapest (Városliget), Millenniumi kiállítás Őshalászat és vadászat pavilonja, Edison kinetoskop, 1895-96
  • Budapest (Városliget), Millenniumi kiállítás Redlich-, Spitzer-, Ohrenstein-, Walla-, és Neuschlosz-pavilon 1895-96
  • Budapest (Városliget), Millenniumi kiállítás Trattner balatoni csárda, Müller cukrászda, 1895-96

Fürdőépületek[szerkesztés]

Gyárépület[szerkesztés]

  • Budapest (Turbina u.), Eiselle (Láng) Gépgyár, 1890-91

Pénzintézetek székházai[szerkesztés]

Posta[szerkesztés]

  • Temesvár (Ion C. Bratianu), Posta, 1911-13

Jótékonysági és egyesületi épületek[szerkesztés]

  • Budapest (Egressy út 73.), Gyermekmenhely (Egressy Gábor Szakközépiskola), 1901
  • Budapest (Semmelweis u. 5.), Steindl-céh helyisége, 1905

Emléktáblák, síremlékek[szerkesztés]

Kilátó[szerkesztés]

A lista az alábbi mű alapján készült: Marótzy Kata: 150 éve született Alpár Ignác

Alpár Ignác sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben. Szege Sándor szobrász műve.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A hadapródiskola neve gyakran változott, az alapításakor Honvéd Hadapródiskola 1922-től Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, 1936-tól pedig Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Reáliskolai Nevelőintézetnek, majd 1942-től Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskolának nevezték, 1944 végén Sopronba helyezték át, 1945-től ismét Pécsett működött, de már mint Dózsa tisztképző iskola. 1956-ban az épületeket és a hozzá tartozó területet a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek (POTE) adták át. A pécsi honvéd hadapród iskola története
  2. Az épület a Rózsadomb legjelentősebb és a közvélekedés szerint legszebb villája lett. 1901-ben az Architektur des XX. Jahrhunderts c. kiadványban Budapest legújabb épületeit Neuschlosz Ödön villája reprezentálta. [1]
  3. Alpár a villát reneszánsz és barokk motívumokat is alkalmazó eklektikus modorban tervezte. Ez jóval nagyobb volt, mint testvére, Neuschlosz Ödön villája, amit az indokolt, hogy az egyedülálló Ödönnel szemben Neuschlosz Marcel nagy családdal rendelkezett. A II. világháborúban olyan súlyos károkat szenvedett az épület, hogy 1948-ban lebontották. [2]

Emlékezete[szerkesztés]

  • 1958-ban az Építőipari Tudományos Egyesület alapította az Alpár Ignác emlékérmet, amelyet évenként adományoznak a kiemelkedő tevékenységet elért építészeknek.
  • Az 1931. október 18-án felavatott, városligeti, Alpár Ignác szobor (Telcs Ede műve) a mestert középkori céhmester ruházatban ábrázolja, amint feltekint a Vajdahunyad várára.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2005.
  • Hajós György, Kubinszky Mihály, Vámossy Ferenc: Alpár Ignác élete és munkássága. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 2005.
  • Hauszmann Alajos: Alpár Ignác (1855-1928). In: Hauszmann Alajos. szerk.: Gerle János, Holnap Kiadó, Budapest, 2002. 318-319. oldal.
  • Alpár Ignác születésének 150. évfordulója tiszteletére „Az építészet kővé vált zene” címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett emlékkiállítás, 2005. március 25.
  • Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867-1945., Urbino, 2000. p. 77-79.
  • Elek Artúr: Alpár Ignác. In: Nyugat. 1928. 10. sz.

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]