Ullmann Adolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ullmann Adolf
Ullmann Adolf.JPEG
Született 1857. június 20.
Pest
Elhunyt 1925. február 5. (67 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Lichtenberg Ella
(h. 1890–1925)
Gyermekei három gyermek:
Ullmann György
Ullmann Ferenc
Ullmann Mária
SzüleiUllmann Móric György
Leon Júlia
Foglalkozása
Sírhely Salgótarjáni utcai zsidó temető[1]

Baranyavári báró Ullmann Adolf (Pest, 1857. június 20.[2]Budapest, 1925. február 5.)[3] közgazdász, a főrendiház tagja. Sógora Wellisch Alfréd építész.

Életpályája[szerkesztés]

A főnemesi származású báró baranyavári Ullmann család sarja. Édesapja az izraelita származású Ullmann Móric György nagykereskedő és a Budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnöke, anyja Leon Júlia. 1889. március 4-én apjának, Ullmann Móric Györgynek magyar nemességet valamint családi címert adományozott I. Ferenc József magyar király;[4] az év végére, 1889. december 16-án a "baranyavári" nemesi előnevet is megkapta az uralkodótól.[5]

Kereskedelmi akadémiát végzett Budapesten. 1874-től a Magyar Általános Hitelbank szolgálatába állt, ahol 1881-ben cégvezető, 1885-ben igazgató, majd 1895-ben elnök lett. 1905-ben hosszabb tanulmányúton volt az Amerikai Egyesült Államokban és ottani pénz- és hitelügyi tapasztalatairól könyvalakban megjelent értekezésben számolt be. 1909-ben Kornfeld Zsigmondot követte a vezérigazgatói székben, 1910-ben pedig a főrendiház tagjává is kinevezték. Számos állami pénzügyi művelet lebonyolításában és ipari vállalat alapításánál játszott vezető szerepet. Az Országos Iparegyesület alelnöke és a gyáripari szakosztály elnöke volt. Több kitüntetése mellett 1916-ban a Ferenc József-rend nagykeresztjét is megkapta. Két évvel később, 1918. április 6-án IV. Károly magyar király bárói címet adományozott számára.[6]

Számos állami pénzügyi és kereskedelempolitikai írása főként a Pester Lloydban jelent meg. 1905-ben amerikai pénz- és hitelügyi tanulmányairól könyvet is írt.

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben található családi sírboltban nyugszik.

Családja[szerkesztés]

1890. október 15-én Szegeden vette feleségül Lichtenberg Ellát (1872–1932), Lichtenberg Mór birtokos és Levinsky Mária lányát, akitől három gyermeke született[7]:

  • Ullmann György (1891–1961), a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója, neves műgyűjtő; neje Oetl-Pálffy Erzsébet (1902–?).
  • Ullmann Ferenc (1894–1914) hősi halált halt.
  • Ullmann Mária (1899–?). Férje: paksi Paksy József (1893–?) bankvezető, kormányfőtanácsos.

Művei[szerkesztés]

  • M. Amerikai bankügyek (Budapest, 1907, németül is).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  2. Születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 404/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  3. Gyászjelentése (1925). (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  4. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 294 - 297. oldal
  5. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 248. oldal
  6. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 399. oldal
  7. Házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 32/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 31.)

Források[szerkesztés]