Baranyavár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baranyavár (Branjin Vrh)
Lovas felvonulás 2009-ben
Lovas felvonulás 2009-ben
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Eszék-Baranya
Község Pélmonostor
Jogállás falu
Irányítószám 31301
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség 1189 fő (2001) +/-
Népsűrűség 92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 92 m
Terület 17,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baranyavár (Horvátország)
Baranyavár
Baranyavár
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 47′ 36″, k. h. 18° 36′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 36″, k. h. 18° 36′ 38″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyavár témájú médiaállományokat.

Baranyavár (horvátul Branjin Vrh) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pélmonostor községhez (járáshoz) tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A horvát-magyar határtól 3 km-re, Pélmonostortól 3 km-re északra, a Karasica-patak partján fekszik. Áthalad rajta a D7-es főút.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Duldumas valószínű szláv jelentése: dolgo most (hosszú híd) A Baranya név először személynévként tűnt fel Brangna alakban, tehát személynévi eredetű lehet, és ebben az esetben valószínű első ispánja nevét őrzi.

Története[szerkesztés]

Baranyavár (Duldumas) valószínűleg már a honfoglalás előtt létező szláv földvár volt. Földvára a Duna jobb partján vivő főútvonal Karasó folyón való átkelésénél, fontos hadiutak találkozási pontjában feküdt. Fontosságát jelzi, hogy amikor I. István király megszervezte a magyar vármegyerendszert Baranya vármegye székhelyéül nem Pécset, hanem Baranyavárat jelölte ki. A vár a tatárjárást is átvészelte és továbbra is – Pécs mellett – a környék jelentős erőssége maradt. Pécs és Siklós jelentőségének növekedésével Baranyavár fokozatosan háttérbe szorult. A várat tulajdonosai a 14. században várkastéllyá építették át, melyet 1388-ban Kórógyi István kapott meg Harsány tartozékaként. A török 1526-ban ezt is elfoglalta, majd palánkvárat épített ide, mely a Drávaszög török adminisztrációs központja lett. 1663-ban Zrínyi Miklós a téli hadjárat során az eszéki híd felégetése után Baranyavárat is elfoglalta. Jelentősége ezután megszűnt, pontos helye és sorsa nem ismert.

1910-ben 1486, lakosa volt. Ebből 220 magyar, 209 német, 1017 horvát-sokác, 40 szerb és 10 tót. Az itt élők közül 686 fő tudott magyarul. A trianoni békeszerződésig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Ma Eszék-Baranya megye pélmonostori járásának része.

Látnivalók[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyavár témájú médiaállományokat.