Lőcs
| Lőcs (Luč) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Baranyaszentistván |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31300 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 322 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′, k. h. 18° 32′45.783333°N 18.533333°EKoordináták: é. sz. 45° 47′, k. h. 18° 32′45.783333°N 18.533333°E | |
 | |
Lőcs (horvátul: Luč) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 27, közúton 37 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, Baranyában, a Drávaszög nyugati részén, a magyar határ mellett fekszik. Délről a Karasica-patak, északról és keletről az Albrecht-csatorna határolja.
Története
[szerkesztés]A települést „Leus” alakban 1324-ben említik először, amikor a magvaszakadt Lős (Leus) birtokát királyi adományként Becsei Imre kapja. A Lős név az ősi Leusták (Leustachius) személynév becéző alakja. 1341-ben „Leus”, 1390-ben, 1391-ben és 1481-ben „Lews”, 1468-ban „Lws” írásmódban szerepel a korabeli oklevelekben.[2] Temploma az egyik legrégibb Baranyában, plébániáját már az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is említi. Területén a régi időkben átfolyt a Karasica-patak, mely Bolmány és Kácsfalu között ömlött a Drávába. A patak folyása idővel megváltozott, így ma kelet felé a Duna felé igyekszik. A török már 1526-ban megszállta a térséget, ahol a legtöbb falu elpusztult. Az 1591-es török adókönyvben Lőcs 18 adófizető portával, tiszta magyar lakossággal szerepel.[3] Ennek az időszaknak a nyomai a török fürdő maradványaival hosszú ideig látszottak a faluban.
A térség 1687-ben a nagyharsányi csata után szabadult fel a török uralom alól. A felszabadító harcok során semmisült meg az az ősi templom, mely a Gradac nevű részen állt. A török kiűzése után a lőcsiek nem a falu régi helyére települtek vissza, hanem a templomtól délre, a régi falutól fél óra járásnyira. A régi faluhelyen, a szántóföldön ma is gyakran találnak tégladarabokat, köztük nagy, hatszögletű téglákat, ágyúgolyókat. A falu ősi központja a Hőnye nevű dűlőben volt, míg a temető Baranyaszentistván közelében feküdt, amint az nemrég egy házalap ásásánál megmutatkozott. Valamikor a 18. században az itt lakók között néhány kereskedő is élt, akik a környező gyümölcsösök terméseit árulták a Magdolna-napi vásáron. Az iskolai oktatás már 1738 előtt megindult, 1782-ben pedig felépült az első iskolaépület a tanítói lakással. A falut gyakran sújtották nagy áradások is, amelyek óriási károkat okoztak az embereknek. A 19. század elején a Karasicát szabályozták. Ekkor a településnek már 1200 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Az újonnan épített Karasica-csatornán egy nagy malom, a falu mellett pedig uradalmi mészégető működött.
1857-ben 1226, 1910-ben 1138 lakosa volt. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 84%-a horvát, 7%-a jugoszláv, 4%-a szerb, 1-1%-a magyar, szlovén és albán nemzetiségű volt. 2011-ben 435 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.226 | 1.172 | 1.119 | 1.133 | 1.111 | 1.138 | 1.050 | 1.076 | 1.014 | 947 | 987 | 896 | 726 | 735 | 487 | 435 |
Gazdaság
[szerkesztés]A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[6] a középkorban épült, plébánosát a 14. században már említi a pápai tizedjegyzék. A templom nyugat-keleti tájolású, a homlokzat keletre, a szentély nyugatra néz. Egyhajós épület, félköríves szentéllyel és a hozzá épített sekrestyével. A templomba a homlokzatba épített harangtornyon át lehet bemenni. A torony északi oldalát késő román ablaknyílások tagolják. A templomot története során többször megújították és átépítették, mellyel eredeti formája teljesen megváltozott. A 19. században nagy átépítésen esett át, ekkor kapta a harangtorony a klasszicista formáját. A templom berendezése 19. századi. A főoltár siklósi márványból készült (egyszerű fa festett képkerettel, az oltárkép olaj, vászon), a két mellékoltár (egyszerű, fából faragott klasszicista munka), a szószék (egyszerű, fa, aranyozott díszítéssel) és a keresztelőkút (fából készült, márvány lábazaton), valamennyi klasszicista stílusú. A plébániát 1722-ben alapították, a plébániaház 1770-ben épült. A plébániának három filiája van: Baranyaszentistván, Benge és Braidaföld.
Kultúra
[szerkesztés]KUD Luč kulturális és művészeti egyesület.
Oktatás
[szerkesztés]A településen ma a pélmonostor-cukorgyári általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK Luč labdarúgócsapatata a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]- UŽ „Lučanke” Luč nőegyesület.
- LD „Vidra” Luč vadásztársaság.
- A DVD Luč önkéntes tűzoltó-egyesületet 2001-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása – A Baranya megyei Levéltár évkönyve Pécs, 1979. 71. old.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1652.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község régi weboldala[halott link] (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
