Tökös
| Tökös (Tikveš) | |
 | |
| A kastély épülete | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Bellye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31328 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 18° 50′ 37″45.672222°N 18.843611°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 18° 50′ 37″45.672222°N 18.843611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tökös témájú médiaállományokat. | |
Tökös, (vagy Tökös-puszta, horvátul: Tikveš) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Bellyéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eszéktől légvonalban 18, közúton 26 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 17 km-re északkeletre Baranyában, a Drávaszög területén a Kopácsi-réten, a Kopácsi-rét Természetvédelmi Park északi részének közepén, a Vémelyi-Dunaág melletti Tökösi vízmű közelében, erdőktől körülvéve fekszik. Az út mentén sorakozó, egyedülálló földszintes épületekből áll. A ma álló 25 épület nagy része elhagyatott.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a 19. század végén épített kastélykomplexum mellett létesült. A kastélyt a bellyei uradalom akkori birtokosa, a Habsburg család Tescheni vonalának tagja Frigyes főherceg megbízásából kezdték el építeni, aki egyszintes vadászkastélyt tervezett ide. A kastély elkészülte után számos államférfit és hírességet látott vendégül, környéke messze földön híres vadászparadicsom lett. A Kopácsi-rét szépségeit megörökítő fényképek, amelyeket Frigyes felesége Izabella főhercegné készített, a kor legismertebb újságjaiban jelentek meg.
A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között a település ismét Magyarországhoz tartozott. Habsburg–Tescheni Albert Ferenc főherceg 1941-ben Albertina néven biológiai állomást alapított itt. A második világháború után a Kopácsi-rét területe a Bellyei Állami Gazdaság, az 1960-as években pedig a Jelen Vadásztársaság és Erdőgazdaság igazgatása alatt állt. A kastély Josip Broz Tito egyik elnöki rezidenciája volt, ahol sok itt tartózkodó politikussal együtt vadászott. A megélhetési nehézségek miatt az 1970-es évektől megindult a lakosság elvándorlása. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 42%-a szerb, 36%-a horvát, 8%-a német, 7%-a szlovén, 5%-a magyar anyanyelvű volt. A falut 1991. szeptemberében megszállták a JNA katonái és a szerb szabadcsapatok. A horvát kormány 1997-ben kelt rendeletével létrejött a Kopácsi-rét Természetvédelmi Park, amely átvette a terület igazgatását A településnek 2011-ben 10 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 19 | 0 | 0 | 153 | 111 | 153 | 167 | 94 | 73 | 29 | 10 |
(1900-tól 1981-ig településrészként, 1991-től önálló településként. 1921-ben és 1931-ben lakosságát Laskóhoz számították.)
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A pusztán hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezte a megélhetés alapját. Ma a mezőgazdaság mellett a falusi turizmus fejlesztése a fő cél.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tökösi vadászkastély[4] klasszicista stílusban épült, de szecessziós jegyeket is magán visel. Homlokzata dísztéglával van kirakva, a falak éleit pedig kőtömb utánzatok díszítik. A többszintes kastély köré a 20. század közepén több melléképületet, vendégházat és kápolnát is építettek. A kápolna eredetileg a vadászok védőszentjének Szent Hubertusnak a tiszteletére volt szentelve. Amikor II. János Pál pápa 2003-ban Eszékre látogatott, megszentelt egy fából készült könyvet, amelybe életrajzának egy részét vésték bele. Ezt a könyvet később a kápolnában helyezték el, és ezért az a Pápai Áldás Kápolna nevet kapta. A kastély mellett több kiszolgáló létesítmény, köztük egy étterem is épült. A bio-ökológiai állomás a több napra érkező látogatók számára kínál szállást, valamint egy 80 fős multimédia csarnok is rendelkezésükre áll. Az újonnan megnyílt recepcióközpont kiállítótérrel és ajándékbolttal is rendelkezik.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5846.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
