Vukojevci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vukojevci
Utcarészlet
Utcarészlet
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségNekcse
Jogállás falu
Irányítószám 31500
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség713 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vukojevci (Horvátország)
Vukojevci
Vukojevci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 28′ 45″, k. h. 18° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 45″, k. h. 18° 09′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vukojevci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vukojevci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Nekcséhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 41, közúton 46 km-re nyugatra, Diakovártól légvonalban 27, közúton 30 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtői és a Szlavóniai-síkság találkozásánál, a Diakovárról Nekcsére menő út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1407-ben említik először „Wkoyovch” néven Nekcse várának tartozékaként[2] abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a nekcsei uradalmat Garai Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak adományozta. 1491-ben Corvin János, majd 1504-ben az Újlakiak lettek az urai. A török 1532-ben szállta meg és 1687-ig török uralom alatt állt. A török uralom idején a nekcsei náhije részekét jobbágyok lakták, lakóinak lelki szolgálatát a nekcsei ferences atyák látták el.

A török uralom előli felszabadítás után kamarai birtok lett, majd a nekcsei uradalommal együtt előbb Johann Ferdinand Kyb, majd Catarina Caraffa lett a birtokosa. 1708-ban a nekcsei birtokkal együtt az udvari kamara igazgatása alá került. A nekcsei uradalmat 1723-ban a császár Lamperg Ferenc Antal hercegnek adományozta, aki 1726-ban eladta az eszéki erőd parancsnokának, Oduyer Antal gróf tábornagynak. 1730-ban Dumbovics főesperes látogatást tett a településen. Az erről írt jelentésében azt írja, hogy a faluban 38 katolikus ház áll és van egy fatemploma fa toronnyal, benne haranggal. A templom oltárán feszület és négy gyertyatartó található. A templom feletti torony hat és fél méter magas. A tornyot deszkákkal fedték be, melyet kupola zár. Feketére van befestve. A temető akkoriban a falun kívül volt, deszkakerítéssel volt elkerítve. Ide temetkeztek a szomszédos Kršinac és Stipanovac hívei is. Istentisztelet csak minden második vasárnap és jeles ünnepeken volt benne. 1734-ben a nekcsei uradalommal együtt a Pejácsevich család lett a település birtokosa.

Vrhovac zágrábi püspök rendelkezésére 1789-ben Pogorácson plébániát alapítottak, melyet 1808-ig a nekcsei ferencesek irányítottak és amelynek Vukovejci a filiája lett. 1820-ban a régi fatemplomot lebontva felépítették a ma is álló templomot. Az új templomot az akkori kegyúr, Pejácsevich Ferdinánd iránti tiszteletről Szent Ferdinánd tiszteletére szentelték fel. 1846-ig tartozott a pogorácsi plébániához, amikor a nekcsei Szent Antal plébániához csatolták. Ez alkalommal Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték újra.

Az első katonai felmérés térképén „Vukojevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vukojevcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vukojevcze” néven 102 házzal, 629 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 560, 1910-ben 815 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 2-2%-a magyar és szlovák, 1%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt.

2011-ben 914 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
560 640 582 636 760 815 773 848 846 921 1.037 972 953 983 997 914

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1820-ban építették a korábbi fatemplom helyett. Egyhajós épület félköríves apszissal és a homlokzat elé épített harangtoronnyal, mely piramis alakú toronysisakban végződik. A templomba a torony aljában kialakított előcsarnokon át lehet bejutni. A templomnak három oltára van. A főoltár Szent Ferenc, mellékoltárok Szent Antal apát és Szent Ferdinánd király tiszteletére vannak szentelve. A markovaci Szent Márk plébánia filiája. Búcsúját szeptember 17-én ünnepli.
  • A templom mellett a falu határában, a falun kívül található egy kápolna, amelyet Szent Illés prófétának szenteltek. A mellette álló keresztet 1861-ben állították fel, míg magát a kápolnát 1919-ben építették.
  • A falu néprajzi gyűjteményét egy 1930-ban épített házban helyezték el. Az itt látható hagyományos használati tárgyak az 1960-as évekig voltak használatban. A gyűjtemény alapját a falusi háztartásban a szövetgyártáshoz használt szerszámok és kiegészítők képezik. Két szövőszék is látható itt a rajtuk készített ruhaneműkkel, ponyvákkal, takarókkal, terítőkkel, szalvétákkal és sálakkal. Az egyéb tárgyak közé tartoznak a ház korabeli leltára és az élelmiszerkészítéshez szükséges eszközök.

Kultúra[szerkesztés]

HKD Vukojevci horvát kulturális egyesület.

A „Vukojevački starcevi”[7] (vukojevci vének) egy a Vukojevci község farsangi felvonulásaihoz kötődő népszokás. Az öregek, maszkos, nőtlen férfiak, zajosan járkálnak a faluban, vicceket és trágár játékokat adnak elő. Férfi fehér ruhát, fekete plüssmellényt viselnek, amely fölé egy háromszögbe összehajtogatott, hímzett kendőt helyeznek. A kendőt a csípő bal és jobb oldalán rögzítik, a bakancsszerű cipőt és a kiegészítőként kamáslit viselnek, bőrövük pedig öt-hét, különböző méretű csengővel, valamint egy ruhával van körülkötve. Az idősebbek hárs- vagy mogyorófabotot, lijeskát hordanak. Kúp alakú maszkjuk elfedi a fejet és a nyakat, elöl pedig egy sokszínű krepp-papírból készült virágokkal keretezett maszkot viselnek, míg a teteje papírcakkos vágott csíkokkal, szalagokkal van feldíszítve. A farsangi szokás 1998-ban újult meg, amikor a HKD Vukojevcit pontosan azért hozták létre, hogy megőrizzék ezt a farsangi szokást.

Oktatás[szerkesztés]

A faluban négyosztályos alsó tagozatos elemi iskola működik, mely nekcsei Dora Pejačević általános iskola területi iskolája.

Sport[szerkesztés]

Az NK „Omladinac” Vukojevci labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel. Érdekesség, hogy a klubot régi barátság fűzi a Tolna megyei Nagydorog település csapatához.

Egyesületek[szerkesztés]

  • A helyi önkéntes tűzoltó egyesületet 1935-ben alapították.
  • „Dorat” Vukojevci lótenyésztő egyesület.
  • A honvédő háború horvát veteránjainak helyi egyesülete.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]