Sepse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sepse (Kotlina)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségHercegszöllős
Irányítószám 31309
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség284 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sepse (Horvátország)
Sepse
Sepse
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 47′ 17″, k. h. 18° 44′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 17″, k. h. 18° 44′ 16″

Sepse (horvátul: Kotlina) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Hercegszöllőshöz tartozik.

Neve[szerkesztés]

A népmonda úgy tartja, hogy a falut azért hívták Sepsének, mert a régiségben senki sem találta. Nevében kétszer is benne van a se szó. Valójában a Szepsa, Szepse személynévből keletkezett magyar névadással, amelynek tövében a „szép” melléknév rejtőzik.[2]

Horvát neve völgykatlant jelent.

Fekvése[szerkesztés]

Horvátország északkeleti részén, a Drávaszögben, a Báni-hegység délnyugati oldalán, a magyar határtól 10 km-re fekszik. Szomszédai: Nagybodolya északra 3 km-re, Csúza délkeletre 3 km-re, Hercegszöllős délre 4 km-re és délnyugatra 3 km-re.

Története[szerkesztés]

Magyar nevén először egy adásvételi szerződésben. Neve az oklevelekben Scebsa (1227), Sebsa (1248), Scepsa, Zepse (1301), Scepse (1307), Zepsce (1308), Zepsce (1321), Scepse (1330), Zepse (1368), Felsewzepse (1425), Sepse (1443, 1481) alakban fordult elő. A középkorban gyakran gazdát cserélt a falu. A 14. században önálló plébániája volt.

1481-ben Bodola mezőváros és vele együtt Valpó várának tartozéka volt.

A török időkben is lakott maradt, a Baranyavári náhije része volt. Ezután a bellyei uradalom része lett. 1780-ban Mária Terézia királynő lányának, Mária Krisztina ausztriai főhercegnőnek ajándékozta.

Vályi András szerint „SEPSE. Magyar falu Baranya Várm. lakosai katolikusok, fekszik a’ Siklósi járásban; határja jól termő, borai híresek, vagyonnyai külömbfélék.”[3]

1848-ban a 734 lakos közül 681 volt a református volt.

Fényes Elek szerint „Sepse, magyar falu, Baranya vgyében, 65 kath., 695 ref. lak., ref. anyaekklézsiával, hires vörös bortermesztéssel. F. u. Károly főherczeg örök. Ut. p. Herczeg-Szőlős.”[4]

1891-ben 1083 magyar lakosa volt. Az 1910-ben végzett népszámlálás szerint lakossága 1048 fő, melyből 1034 fő magyar, 11 fő német 1 fő tót és 1 fő horvát nemzetiségű volt. A lakosok közül 1046 fő tudott magyarul (98,5%).[5]

A trianoni békeszerződésig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

1941 és 1944 között újra Magyarországé volt, majd Jugoszláviához került. 1991 óta Horvátország része.

Népesség[szerkesztés]

A falu népessége 2001-re 334-re csökkent. A lakosság összetételében a magyarok hányada 2001-ben 88,32% volt.

Gazdaság[szerkesztés]

A falu drávaszögi löszdomb délkeleti fekvésű lankáin fekszik, melynek szőlőtermelésre kiváló adottságú talajai vannak, ezért egykor kiváló borairól volt híres, lakosságának túlnyomó többsége kertészettel, szőlészettel és borászattal foglalkozott.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Mária Neve kápolna

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  2. Forrás: Sepse – Új Magyar Képes Újság, 2012. augusztus 9.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 7.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]