Ürög (városrész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyarürög szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ürög
Map of Ürög (Pécs).svg
Közigazgatás
Település Pécs
Városhoz csatolás 1954
Népesség
Teljes népességismeretlen

Ürög (vagy Magyarürög) Pécs egyik városrésze a Mecsekoldalban Makár, Donátus és Patacs között, mely 1930-ig önálló település volt, 19301954 között pedig Mecsekalja része lett; 1954 óta városrésze a baranyai megyeszékhelynek. Legfontosabb útvonala az Uránváros északi részétől Abaliget felé vezető 6604-es út (Magyarürögi út).

Története[szerkesztés]

Az Ürög falu feletti hegyen Bertalan pécsi püspök (1219-1247) feltehetően 1225-ben alapította meg a Szent Jakab monostort remeték számára. 1252-ben Bertalan pécsi püspök összeíratta itteni birtokait és ebben említik először Ürögöt.[1] Mivel 1334-ben az egyház szerzetesei a hegyen lévő monostorukban a rablók garázdálkodásai miatt nem lakhattak tovább, átköltöztek innen Patacsra, ahol Albert fia Kelemen, a pécsi püspök nemes jobbágya rendelkezésükre bocsátotta az általa épített Beatus Szűz egyházat.[2] Ürögön korábban más kolostor is létezett, a B. Szűz Máriáról elnevezett perjelség, amely a tatárjáráskor leégett. Az esemény emléke a néphagyományban is megőrződött az „Istenkút” című mondánkban.[3]

Ürög középkori magyar falu a török hódoltság idején is folyamatosan lakott település volt. Népessége azóta is magyar, csak a 19. század végétől volt nem magyar anyanyelvű lakosa. Határainak déli részén alakult ki a rácok (szerbek) települése Rácváros néven 1693-ban, majd ugyanitt Németürög 1737-ben.

Nevének eredete[szerkesztés]

Ürög falu neve és a régi Irüg (Ireg) helynév a magyar ireg, üreg, ürög 'gödör, barlang' főnévből keletkezhetett úgy, hogy a Mecsekben egy hegyet, amelynek barlangjaiban a 13. század elején remeték éltek, Irüghegy-nek, azaz 'üreges, barlangos hegy'-nek hívták.[4] Ennek alapján a hegy oldalát, lejtőjét Irüg-mál-nak (1252), az ott épült falut Ireg-nek, Irüg-nek nevezték el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Györffy 1987, 356. o.; Kárpáti 2001, 51–60. o.
  2. Györffy 1987, 399–401. o.
  3. Vargha 1960, 39–42. o.
  4. Baranyai mondák 2002, 347–349. o.

Források[szerkesztés]

  • Györffy 1987: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III., Akadémiai Kiadó, 1987, ISBN 963-05-3613-7
  • Kárpáti 2001: ?
  • Baranyai mondák 2002: ?
  • Vargha 1960: ?