Palacsa
| Palacsa (Palača) | |
-%D0%9F%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D1%87%D0%B0_(%D0%A8%D0%B4%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D0%B2%D1%86%D0%B8)_01.jpg) | |
| Palacsa központja. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Sodolovce |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31214 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 169 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 39″, k. h. 18° 43′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 39″, k. h. 18° 43′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palacsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Palacsa (horvátul: Palača, szerbül: Палача) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Sodolovcéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 16, közúton 20 km-re délre, Diakovártól légvonalban 26, közúton 33 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re keletre, Szlavónia keleti részén, a Szlavóniai-síkságon, a Vuka völgyében, Szentlászló és Kórógy között fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu nevét a Palacsa-mocsárról kapta mely évszázadokon át vette körül a közeli ősi falvakat, Szentlászlót és Kórógyot, amíg a múlt század végén le nem csapolták. A mocsár területe egykor több, mint hétezer hektár volt és lecsapolásán már 1836-ban elkezdtek dolgozni, majd 1889-ben Kreutzer mérnök tervei alapján megkezdték a végleges lecsapolást és a Vuka (régi nevén Valkó) szabályozását. A munkát 1914-ben fejezték be.
A falu a mocsár lecsapolásának kezdetével egy időben, 19. század első felében keletkezett, majd a század második felében a környező földek megművelésére újabb magyar és német családokat telepítettek be. 1857-ben 14, 1910-ben 112 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a magyar, 10%-a német, 6%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1922-ben Dalmácia, a Bánság, Lika, a Kordun és Montenegró területéről főként szerb családokat telepítettek be. A második világháború idején a partizánok a német és magyar lakosságot elűzték. Helyükre a háború után főként szerbek települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 82%-a szerb, 10%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 241 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 14 | 104 | 10 | 23 | 71 | 112 | 136 | 523 | 474 | 489 | 542 | 518 | 431 | 413 | 271 | 241 |
(1931-ig településrészként, 1948-tól önálló településként.)
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattartás.
Sport[szerkesztés]
Az NK Palača labdarúgóklubot 1926-ban alapították, a csapat a megyei 3. ligában szerepel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
A község hivatalos honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
