Szeptinóc
| Szeptinóc (Šaptinovci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Gyurgyenovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31511 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 421 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 46″, k. h. 18° 03′ 39″45.579574°N 18.060954°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 46″, k. h. 18° 03′ 39″45.579574°N 18.060954°E | |
 | |
Szeptinóc (horvátul: Šaptinovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Gyurgyenováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eszéktől légvonalban 47, közúton 55 km-re nyugatra, Nekcsétől légvonalban 10, közúton 11 km-re északra, községközpontjától 4 km-re északra, a Szlavóniai-síkságon, az Iskrica partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település már a középkorban is létezett. 1472-ben „Septenoucz” alakban említik először, majd 1489-ben „Szeptinocz” alakban szerepel a matucsinai vár tartozékai között.[2] A török 1536 körül szállta meg. Az 1579-es török defterben a raholcai náhije részeként említik. A helyi legenda szerint a falut a török uralom alatt nevezték el. Azt tartják, hogy az emberek suttogtak (šaputati = súg) menekülés közben, hogy a törökök nem hallhatták őket. A térség többi településével együtt 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Septinovacz” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.
Az első katonai felmérés térképén „Schafftinovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Saptinovacz” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Saptinovacz” néven 129 házzal, 818 katolikus lakossal találjuk.[4]
1857-ben 926, 1910-ben 1067 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 543 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 926 | 894 | 776 | 852 | 955 | 1.067 | 1.029 | 1.127 | 1.133 | 1.166 | 1.138 | 953 | 821 | 758 | 623 | 543 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen két katolikus templom található, egy ókatolikus és egy római katolikus. Mindkettő Szent Vid tiszteletére van szentelve. A falu római katolikus hívei a bokšići Szent Péter plébániához tartoznak.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen a gyurgyenováci J. J. Strossmayer elemi iskola területi iskolája működik.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]KUD „Jasen” Šaptinovci kulturális és művészeti egyesület
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az NK Iskrica Šaptinovci labdarúgóklubot 1948-ban alapították. A megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- DVD Šaptinovci önkéntes tűzoltó egyesület
- LD „Jazavac” Šaptinovci vadásztársaság
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...579. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 68. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gyurgyenovác község hivatalos honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
