Őrhely (Dárda)
| Őrhely (Švajcarnica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Dárda |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31326 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 128 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 56″, k. h. 18° 40′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 56″, k. h. 18° 40′ 52″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Őrhely (horvátul: Švajcarnica, szerbül: Швајцарница) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Dárdához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 9, közúton 13 km-re északra, községközpontjától 2 km-re északnyugatra Baranyában, a Drávaszög területén, a Dárdát Beremenddel összekötő út és az Eszék – Pélmonostor vasútvonal mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A 18. század első felében mezőgazdasági majorként keletkezett a dárdai uradalom területén. Horvát és szerb nevét a német Schweizer személynévből származtatják és eredetileg nemcsak a falura, hanem az egész területre vonatkozott. A német „Schwezerei” névből szlávosan „Švejcernica” képződött. A szláv nevet befolyásolhatta a magyar Őrhely név, mely horvátul „Stražarnica” lenne. A magyar név onnan eredhet, hogy itt régen útmenti őrállomás állhatott.[2] Az első katonai felmérés térképén már megtalálhatók épületei. A második katonai felmérés térképén „Schweizerei” néven található. Az Esterházy, majd a Schaumburg-Lippe hercegi család birtoka volt. 1900-ban 29 lakosa volt. Dárdához (Baranya vármegye Baranyavári járás) tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. A háború után ismét Jugoszlávia része lett. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a szerb, 17%-a horvát, 4%-a jugoszláv, 3%-a muszlim nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 196 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 29 | 0 | 0 | 0 | 129 | 138 | 229 | 210 | 235 | 293 | 231 | 196 |
(1880-tól településrészként, 1991-től önálló településként. 1910-től 1931-ig lakosságát Dárdához számították.)
Gazdaság[szerkesztés]
Hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Krešimir Međeral-Sučević: Usporedni pregled hrvatskih i mađarskih baranjskih ojkonima FOC 15 (2006), 173–189. (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Dárda község hivatalos oldala (horvátul)
- Krešimir Međeral-Sučević: Usporedni pregled hrvatskih i mađarskih baranjskih ojkonima FOC 15 (2006), 173–189. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Petres Zsuzsanna - Miro Gardaš - Jelena Roškar: Nagybirtokok Baranyában a 18-19. században
- Dušana Marić: Povijest Darde Osijek, 2017. – diplomamunka (horvátul)
