Laskó (település)
| Laskó | |
 | |
| A tökösi kastély (Dvorac Tikveš), Tito egykori vadászkastélya Tököspusztán | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 767 fő (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Laskó
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 45° 39′ 47″, k. h. 18° 46′ 23″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 47″, k. h. 18° 46′ 23″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laskó témájú médiaállományokat. | |
Laskó (horvátul Lug) magyarlakta falu Horvátországban Eszék-Baranya megye északkeleti részén.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A falu Eszéktől északra, Drávaközben fekszik, ma Eszék-Baranya megye települése.
Története[szerkesztés]
1061-ben I. Béla a vidéket frissen alapított szekszárdi Benedek-rendi apátságnak adományozta. Egy 1212-es oklevélben Kopács adományozása kapcsán szerepel először név szerint. A baranyai királyi várbirtok részét II. Endre a Győr nembeli Póth nádornak adományozza, e birtok északi határán az oklevélben Laskó a szekszárdi apátság birtokaként szerepel: " Meta terrea ecclesie de Saxard", ill. egy mintegy évszázaddal későbbi, a szomszédos Várdaróc adományozási oklevelében Laskóról ez olvasható: "Terra ecclesie saxardiensis Logcho vocata" ("Logcsó" szekszárdi egyház tulajdona). Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Lusko alakban áll, a jegyzék az itt szolgáló papot is említi: "Joannes sacerdos de Lusko". A 15. században mezőváros. 1544-ben itt működött Sztárai Mihály prédikátor, aki a következő pár évben 120 falut térített evangélikus vallásra Szlavóniában és Baranyában, később Szegedi Kis István prédikátor működött itt.
1910-ben 1860 lakosa volt, melyből 1806 fő magyar, 42 fő német, 10 fő szerb és 6 fő egyéb (nazarénus hívők) nemzetiségű volt. A lakosok közül 1849 fő tudott magyarul.[2]
Az 1991-es háború idején a falu komoly károkat szenvedett, több tucat lakosa elmenekült.
A budapesti XVII. kerületben utca viseli a település nevét.
Laskó szülötte Laskai Demeter is! Sajnálatos módon neve elhomályosul, de nevéhez fűződik a második legrégibb verses magyar nyelvemlék. Címe: Úrfelmutatási imádság a kenyér színében jelen levő Jézushoz (1433).
| ||||||
Kultúra[szerkesztés]
A helyi kulturális életet a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezi, mely a HMDK tagszervezete.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Laskai Csókás Péter (? – Gyulafehérvár, 1587.) református lelkész, teológus, iskolaigazgató.
