Laskó (település)
| Laskó | |
 | |
| A tökösi kastély (Dvorac Tikveš), Tito egykori vadászkastélya Tököspusztán | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 767 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Laskó
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 45° 39′ 48″, k. h. 18° 46′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 48″, k. h. 18° 46′ 26″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laskó témájú médiaállományokat. | |
Laskó (horvátul Lug) magyarlakta falu Horvátországban Eszék-Baranya megye északkeleti részén.
Fekvése[szerkesztés]
A falu Eszéktől északra, Drávaközben fekszik, ma Eszék-Baranya megye települése.
Története[szerkesztés]
1061-ben I. Béla a vidéket frissen alapított szekszárdi Benedek-rendi apátságnak adományozta. Egy 1212-es oklevélben Kopács adományozása kapcsán szerepel először név szerint. A baranyai királyi várbirtok részét II. Endre a Győr nembeli Póth nádornak adományozza, e birtok északi határán az oklevélben Laskó a szekszárdi apátság birtokaként szerepel: " Meta terrea ecclesie de Saxard", ill. egy mintegy évszázaddal későbbi, a szomszédos Várdaróc adományozási oklevelében Laskóról ez olvasható: "Terra ecclesie saxardiensis Logcho vocata" ("Logcsó" szekszárdi egyház tulajdona). Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Lusko alakban áll, a jegyzék az itt szolgáló papot is említi: "Joannes sacerdos de Lusko". A 15. században mezőváros.
Az 1520-as években nagyobb volt Mohácsnál, kolostori iskola működött a városban.[2]
1544-ben itt működött Sztárai Mihály prédikátor, aki a következő pár évben 120 falut térített evangélikus vallásra Szlavóniában és Baranyában, később Szegedi Kis István prédikátor működött itt.[3] 1554-es defteri összeírások szerint 256 ház állt, miközben Siklóson 73, Mohácson 239 ház volt.[4]
A falu megmaradt kevés katolikusa nem felejtette el Szűz Mária tiszteletét, és a 17. század végén Horvát András elöljáró szobrot faragott a gyermekét karján hordó Szűzanyáról.[5] A Rákóczi-szabadságharc idején azonban ezt a szobrot el kellett rejteni, és 1704. november 20-án Almás községbe vitték, ahol szintén nagy kultusza volt a Szűzanyának.[6]
A laskóiak még a 19. században is ápolták a Mária-kultuszt, annak ellenére, hogy már évszázadok óta reformátusok voltak.[7]
A 19. század folyamán a falu környéki puszták népessége is növekedésnek indult, hála a bácskertesi katolikus telepeseknek.[7]
Az 1991-es háború idején a falu komoly károkat szenvedett, több tucat lakosa elmenekült.
A budapesti XVII. kerületben utca viseli a település nevét.
Laskó szülötte Laskai Demeter. Nevéhez fűződik a második legrégibb verses magyar nyelvemlék. Címe: Úrfelmutatási imádság a kenyér színében jelen levő Jézushoz (1433).[8]
| ||||||
Népesség[szerkesztés]
1782-1785 között a faluban 801 református, 27 katolikus és 6 görögkatolikus élt.[9]
1910-ben 1860 lakosa volt, melyből 1806 fő magyar, 42 fő német, 10 fő szerb és 2 fő horvát (legalább)4 fő egyéb (nazarénus hívők) nemzetiségű volt. A lakosok közül 1849 fő tudott magyarul.[10]
Kultúra[szerkesztés]
A helyi kulturális életet a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Laskói ifjúsági egyesület és a Laskói HMDK szervezi, mely a HMDK tagszervezetei.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Laskai Csókás Péter (? – Gyulafehérvár, 1587.) református lelkész, teológus, iskolaigazgató.
Testvértelepülései[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Lábadi, 214. o.
- ↑ Varga György: Reformáció Szlavóniában
- ↑ Zentai, 141. o.
- ↑ Lábadi, 33. o.
- ↑ Lábadi, 34. o.
- ↑ a b Lábadi, 37. o.
- ↑ Lábadi, 47. o.
- ↑ Lábadi, 37. o.
- ↑ Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
Források[szerkesztés]
- Lábadi, Károly. Egyházak Alsó-Baranyában és Szlavóniában. Eszék: HunCro Médiaközpont Kft (2012). ISBN 978-953-7366-23-0
- Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7