Bükkösd
| Bükkösd | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Armbruszt János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7682 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1000 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 06′, k. h. 17° 59′46.100000°N 17.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 06′, k. h. 17° 59′46.100000°N 17.983333°E | |||
 Bükkösd
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Bükkösd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkösd témájú médiaállományokat. | |||
Bükkösd (németül: Wickisch) község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Zselic délkeleti részén fekszik, közel a Mecsek nyugati nyúlványaihoz, az Okor-patak (más néven: Bükkösdi-víz) sekély völgyében, a legközelebbi várostól, a járásszékhely Szentlőrinctől 8 kilométerre északra.
A szomszédos települések: észak és északkelet felől Hetvehely, délkelet felől Boda, dél felől Szentlőrinc és Cserdi, délnyugat felől Helesfa, északnyugat felől pedig Ibafa. Közigazgatási területe keleti irányból csúcspontosan határos még Bakonya, nyugati irányból pedig Dinnyeberki területével is.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen a 6601-es út húzódik végig nagyjából észak–déli irányban, ezen érhető el Szentlőrinc és Sásd felől egyaránt. Megyefa településrészt csak önkormányzati utak érintik.
A község központját kettészeli a Bükkösdi-víz völgyében végigfutó Budapest–Pécs-vasútvonal; itteni megállási pontjának, Bükkösd vasútállomásnak közúti elérését a 6601-es útból kiágazó 66 305-ös mellékút biztosítja.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai Bükkösd négy település egyesüléséből keletkezett: a patak bal partján fekvő Megyefa 1950-ben, a Bükkösdtől kb. 4 km-re északra levő Gorica (németül: Guriza)[3] pedig 1979-ben csatlakozott Bükkösdhöz[4]. A Megyefától szép sétaúttal megközelíthető Egéd ahol annak idején Jeszenszky gróf földművesei, állattartói éltek, és ahol a híres egédi nagytégla is készült, Megyefával együtt szintén 1950-ben csatlakozott.[5] Ma Egéden több ismert művész is él, a településrész lakói összetartó, egymást segítő emberek.
Neve fennmaradt okiratban 1448-ban tűnt fel először Naghbekes alakban. E név valószínűleg a bükkös, bükkerdő főnévből alakult ki, a Megyefa név pedig a Megyefalvából. Gorica neve 1542-ben Erdi volt. Ezt a nevet a betelepült délszlávok cserélték a kis erdő jelentésű Goricára.
A török hódoltság idején mindhárom falu elpusztult, s csak az 1700-as években népesítették be újra magyarok és németek.
A 18. században három család birtokolta Bükkösdöt: a Horváth, a Petrovszky és a Jeszenszky család.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- 1990–1994: Mátis István (független)[6]
- 1994–1998: Arató József (független)[7]
- 1998–2002: Nagy József (független)[8]
- 2002–2006: Mátis István (független)[9]
- 2006–2010: Budai Zsolt (független)[10]
- 2010–2014: Budai Zsolt (független)[11]
- 2014–2019: Budai Zsolt Gábor (független)[12]
- 2019–2024: Homann János (független)[13]
- 2024– : Armbruszt János (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1104 | 1104 | 1098 | 1041 | 1029 | 1006 | 1009 | 1004 | 1000 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,6%-a magyarnak, 6% cigánynak, 5,8% németnek mondta magát (23,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46%, református 2,6%, felekezeten kívüli 14% (37,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% németnek, 2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlovénnek, szlováknak és ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,3% volt római katolikus, 1,4% református, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 22,7% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma 1791-ben épült.
- A barokk Petrovszky-kastélyt 1786-ban építtette Petrovszky Zsigmond.[16]
- Jeszenszky-kastély[17]
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2000-es években a község területére egy beruházó cementgyárat akart építeni, de ezt a lakosság egy része aláírásgyűjtéssel és több népszavazás során elutasította. A gyár végül a közeli Királyegyháza mellett épült fel. A gyártás alapanyagát, a mészkövet vasúton szállítják oda a Bükkösd melletti bányából.[18][19][20]
Híres szülőtte
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Petrovszky-kastély
A templom régi harangja
A megyefai harangtorony
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bükkösd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 3.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Ungarndeutsche Ortsnamen ungarisch und deutsch - Magyarország németlakta települései magyarul és németül" (PDF). ungarndeutsche.de. 2008. augusztus 6. 2014. június 11. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 22.
- ↑ Kozma F. "Újraélednek a kihalt települések". revfalu.uw.hu. 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 22.
- ↑ "Bükkösd". turabazis.hu. Hozzáférés: 2017. június 22.
- ↑ "Bükkösd települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Bükkösd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3.
- ↑ "Bükkösd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 5.
- ↑ "Bükkösd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 5.
- ↑ "Bükkösd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 5.
- ↑ "Bükkösd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. március 5.
- ↑ "Bükkösd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 8.
- ↑ "Bükkösd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
- ↑ Bükkösd Helységnévtár
- ↑ Bükkösd Helységnévtár
- ↑ "A Petrovszky-kastély a muemlekem.hu-n". Hozzáférés: 2015. július 13.
- ↑ "A Jeszenszky-kastély a muemlekem.hu-n". Hozzáférés: 2015. július 13.
- ↑ "A bükkösdi civilek nem akarnak több népszavazást". Pécsi Napilap. 2006. július 17. Hozzáférés: 2016. május 15.
- ↑ "A Zöld Völgyért megkönnyebbült a cementgyár ügyében". Pécsi Napilap. 2007. január 15. Hozzáférés: 2016. május 15.
- ↑ "Futurisztikus látványvilág - a jövő cementgyára Királyegyházán". Építészfórum. 2012. január 31. Hozzáférés: 2016. május 15.
