Majs
| Majs | |||
 | |||
| A szerb templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pólya Krisztina (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7783 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 952 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,07 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Majs
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 36′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 36′ 05″ | |||
Majs
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Majs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Majs témájú médiaállományokat. | |||
Majs (szerbül: Мајиш,/Majiš, németül: Maisch, horvátul Majša, Majiš) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.
Tartalomjegyzék
Elnevezései[szerkesztés]
A település szerb neve Мајиш, a német Maisch. Horvátul két alak ismert: a belvárdgyulai ill. lánycsóki Majša, és a töttösi Majiš.[3]
Fekvése[szerkesztés]
Baranya megyében, Mohácstól kb. 13 km-re délnyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Majs (Majsa, Egyházas-, Kis-, Nagy-) nevét az oklevelek a pécsi püspök lt. szerint 1235-ben említették először Moysa néven.
A település a 13. század végén a Héder nemzetség birtoka volt.
1285 előtt Henrik fia Miklós nádor [Buzád nemzetségbeli] Ponit fia Jakabnak adta.
1310 és 1312 között Henrik bán fiai, János és Péter átadták rokonuknak Bán fia Miklósnak tartozékaival együtt., azonban Károly Róbert király ezt Becsei Töttös-nek adta, aki ezt 1338-ban Nagymajsa néven birtokolta. Ettől délre feküdt Kismajsa, a nemesek faluja.
1327-ben e nemesek közül került ki Majsai Jakab, aki a baranyai ispán megbizottja volt.
1335-ben papja 5 garas pápai tizedet fizetett.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 2% cigánynak, 2,7% horvátnak, 14,1% németnek, 1,5% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 4,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,4% (29,9% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szerb temploma.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Linder Béla, katonatiszt
- Linder Ernő, újságíró
- Máder Balázs, meleg pornósztár
Források[szerkesztés]
- ↑ Majs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. február 21. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Majs Helységnévtár
