Erdősmárok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erdősmárok
Szent Lukács római katolikus templom
Szent Lukács római katolikus templom
Erdősmárok címere
Erdősmárok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállás község
Polgármester Márton János (független)[1]
Irányítószám 7735
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség85 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség10,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162[3] m
Terület8,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdősmárok (Magyarország)
Erdősmárok
Erdősmárok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″
Erdősmárok (Baranya megye)
Erdősmárok
Erdősmárok
Pozíció Baranya megye térképén
Erdősmárok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdősmárok témájú médiaállományokat.

Erdősmárok (németül: Bischofsmarok) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunától nyugatra, a Geresdi-dombság alatt, Himesháza és Székelyszabar közt fekvő zsáktelepülés.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori település Erdősmárok nevét 1261-ben említették először az oklevelek Mark néven.

Első ismert birtokosa 1261-ben Chaba fia Máté volt.

1296 már [Véki] Pál fia János és Pál birtoka volt, akiktől - hűtlenségük miatt - III. András király elvette a birtokot és Andronicus veszprémi prépostnak adta.

1301-ben Véki Pál testvérének &suzai Máténak Pál nevű unokájáé, aki akkor a birtok felét Venus nevű nővérének Folyó Istvánnénak adta.

1313-ban Csuzai Pál és Salamon Salamon nevű fia Salamon osztotta ketté itteni birtokát.

Márok a 16. század közepén a pécsváradi apátsághoz tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Dr. Buzási Ernő (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014:
  • 2014–2019: Márton János (független)[1]
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 11% cigánynak, 1,1% horvátnak, 12,1% németnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 3,3%, felekezeten kívüli 4,4% (20,9% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma

Források[szerkesztés]

  1. a b Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Erdősmárok, Hungary Page (magyar nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
  4. Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Erdősmárok Helységnévtár

További információk[szerkesztés]