Erdősmárok
| Erdősmárok | |||
 | |||
| Szent Lukács római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Márton János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7735 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 85 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 10,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 162[3] m | ||
| Terület | 8,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Erdősmárok
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″ | |||
Erdősmárok
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdősmárok témájú médiaállományokat. | |||
Erdősmárok (németül: Bischofsmarok) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Dunától nyugatra, a Geresdi-dombság alatt, Himesháza és Székelyszabar közt fekvő zsáktelepülés.
Története[szerkesztés]
Az Árpád-kori település Erdősmárok nevét 1261-ben említették először az oklevelek Mark néven.
Első ismert birtokosa 1261-ben Chaba fia Máté volt.
1296 már [Véki] Pál fia János és Pál birtoka volt, akiktől - hűtlenségük miatt - III. András király elvette a birtokot és Andronicus veszprémi prépostnak adta.
1301-ben Véki Pál testvérének &suzai Máténak Pál nevű unokájáé, aki akkor a birtok felét Venus nevű nővérének Folyó Istvánnénak adta.
1313-ban Csuzai Pál és Salamon Salamon nevű fia Salamon osztotta ketté itteni birtokát.
Márok a 16. század közepén a pécsváradi apátsághoz tartozott.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Dr. Buzási Ernő (független)[4]
- 1994–1998: Dr. Buzási Ernő (független)[5]
- 1998–2002: Heller Vilmos (független)[6]
- 2002–2006: Márton János (független)[7]
- 2006–2010: Márton János (független)[8]
- 2010–2014: Márton János (független)[9]
- 2014–2019: Márton János (független)[10]
- 2019-től: Márton János (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 11% cigánynak, 1,1% horvátnak, 12,1% németnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 3,3%, felekezeten kívüli 4,4% (20,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Baranya vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Erdősmárok, Hungary Page (magyar nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
- ↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
- ↑ Erdősmárok Helységnévtár
