Erdősmárok

	Erdősmárok
	Szent Lukács római katolikus templom
	; Erdősmárok címere
	; Erdősmárok címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Mohácsi
Jogállás	község
Polgármester	Márton János (független)
Irányítószám	7735
Körzethívószám	69
	Népesség
Teljes népesség	85 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	10,81 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	162 m
Terület	8,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Erdősmárok Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″
	Erdősmárok Pozíció Baranya megye térképén
	Erdősmárok weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Erdősmárok témájú médiaállományokat.

Erdősmárok (németül: Bischofsmarok) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunától nyugatra, a Geresdi-dombság alatt, Himesháza és Székelyszabar közt fekvő zsáktelepülés.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori település Erdősmárok nevét 1261-ben említették először az oklevelek Mark néven.

Első ismert birtokosa 1261-ben Chaba fia Máté volt.

1296 már [Véki] Pál fia János és Pál birtoka volt, akiktől - hűtlenségük miatt - III. András király elvette a birtokot és Andronicus veszprémi prépostnak adta.

1301-ben Véki Pál testvérének &suzai Máténak Pál nevű unokájáé, aki akkor a birtok felét Venus nevű nővérének Folyó Istvánnénak adta.

1313-ban Csuzai Pál és Salamon Salamon nevű fia Salamon osztotta ketté itteni birtokát.

Márok a 16. század közepén a pécsváradi apátsághoz tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Dr. Buzási Ernő (független)^[4]
1994–1998: Dr. Buzási Ernő (független)^[5]
1998–2002: Heller Vilmos (független)^[6]
2002–2006: Márton János (független)^[7]
2006–2010: Márton János (független)^[8]
2010–2014: Márton János (független)^[9]
2014–2019: Márton János (független)^[10]
2019-től: Márton János (független)^[1]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 11% cigánynak, 1,1% horvátnak, 12,1% németnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 3,3%, felekezeten kívüli 4,4% (20,9% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma

Források[szerkesztés]

↑ ^a ^b Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
↑ Erdősmárok, Hungary Page (magyar nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
↑ Erdősmárok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
↑ Erdősmárok Helységnévtár