Erdősmárok

	Erdősmárok
	Szent Lukács római katolikus templom
	; Erdősmárok címere
	; Erdősmárok címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Mohácsi
Jogállás	község
Polgármester	Márton János (független)
Irányítószám	7735
Körzethívószám	69
	Népesség
Teljes népesség	85 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	10,81 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	162 m
Terület	8,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Erdősmárok Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″
	Erdősmárok Pozíció Baranya megye térképén
	Erdősmárok weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Erdősmárok témájú médiaállományokat.

Erdősmárok (németül: Bischofsmarok) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunától nyugatra, a Geresdi-dombság alatt, Himesháza és Székelyszabar közt fekvő zsáktelepülés.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori település Erdősmárok nevét 1261-ben említették először az oklevelek Mark néven.

Első ismert birtokosa 1261-ben Chaba fia Máté volt.

1296 már [Véki] Pál fia János és Pál birtoka volt, akiktől - hűtlenségük miatt - III. András király elvette a birtokot és Andronicus veszprémi prépostnak adta.

1301-ben Véki Pál testvérének &suzai Máténak Pál nevű unokájáé, aki akkor a birtok felét Venus nevű nővérének Folyó Istvánnénak adta.

1313-ban Csuzai Pál és Salamon Salamon nevű fia Salamon osztotta ketté itteni birtokát.

Márok a 16. század közepén a pécsváradi apátsághoz tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Dr. Buzási Ernő (független)^[4]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014:
2014–2019: Márton János (független)^[1]
2019-től:

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 11% cigánynak, 1,1% horvátnak, 12,1% németnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 3,3%, felekezeten kívüli 4,4% (20,9% nem nyilatkozott).^[5]