Horváthertelend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Horváthertelend
Horváthertelend címere
Horváthertelend címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Orsós Ferenc (független)[1]
Irányítószám 7935
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség39 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség12,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Horváthertelend (Magyarország)
Horváthertelend
Horváthertelend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 38″, k. h. 17° 55′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 38″, k. h. 17° 55′ 42″
Horváthertelend (Baranya megye)
Horváthertelend
Horváthertelend
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváthertelend témájú médiaállományokat.

Horváthertelend (németül: Krowotisch-Hertelen,[3] horvátul: Ertelen, Retlenda, Hertalan) község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Zselic tájegységben fekszik, zsáktelepülés, közúton csak Szentlászló és Almamellék érintésével érhető el. Megközelítéséhez a 67-es főútról kell lekanyarodni Szentlászló lakott területének déli szélén a 66 117-es útra, amely keresztülvezet Almamellék belterületén, majd mintegy 6,7 kilométer után egy elágazáshoz ér. Innen északnak ágazik ki a 66 127-es út, amely Horváthertelendre vezet, de ebből az irányból érhető el a szomszédos Csebény is.

Elnevezései[szerkesztés]

A falu horvát neve a szigetváriak által használt Ertelen, de régen használták a szigetváriak a Retlenda, és a nagyhajmásiak a Hertalan alakot is.[4]

Története[szerkesztés]

A település egyik első ismert okleveles említésénél – egy 1332-ben készült oklevélben – Horcholond alakban olvasható a község neve. Az elnevezés eredete teljesen bizonytalan, talán a hirtelen (?) melléknevünkből képződhetett. A jelenlegi településnév a horvát népnév hozzáadásával született meg, hogy így különböztessék meg a falut Magyarhertelendtől.

A kora középkorban a terület a Meltzer család birtoka volt, a 11. században már plébánia volt itt, a katolikus templom a temető feletti dombon állhatott. A szigetvári vár ostromának idején a falu elpusztult, és csak a 18. század közepétől népesült be újra, horvátokkal, idővel pedig egyre nagyobb arányban németekkel.

A település 1852-ból származó pecsétjének rajza vízszintes vonal alatt ferde csíkozást, ekevasat és csoroszlyát ábrázol, búzakalásszal és karózatlan szőlővel.

A második világháború után 117 magyar, 41 német lakos élt itt. Az 1950-es évek a kis község egy ideig közigazgatásilag Csebényhez, majd 1965 után Ibafához tartozott; a rendszerváltás óta ismét önálló település, melynek közigazgatási feladatait 1991-től az almamelléki székhelyű körjegyzőség látja el.

2018-ban a település 28,89%-a volt munkanélküli.[5]

A község jelene[szerkesztés]

A rendszerváltás utáni első évtizedben saját vízbázisú ivóvízhez jutott a falu, rendbe tették a temetőt, vegyesboltot építettek, a határban pedig vadvédelmi kerítést emeltek. Az ezredfordulót követő időszakban került sor az orvosi rendelő és a könyvtár felújítására, illetve a presszó tatarozására. A fejlesztések hatására a népesség korábban tapasztalható fogyása napjainkra megállt a községben.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 20% cigánynak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,7%, református 1,4%, felekezeten kívüli 5,7% (17,1% nem nyilatkozott).[6]

Források[szerkesztés]

  1. Horváthertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. Megjött a magyar települések feketelistája - térképen a kettészakadt ország
  6. Horváthertelend Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]