Horváthertelend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváthertelend
Horváthertelend címere
Horváthertelend címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szigetvári
Jogállás község
Polgármester Orsós Ferenc (független)[1]
Irányítószám 7935
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 67 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 15,30 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Horváthertelend (Magyarország)
Horváthertelend
Horváthertelend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 38″, k. h. 17° 55′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 38″, k. h. 17° 55′ 42″
Horváthertelend (Baranya megye)
Horváthertelend
Horváthertelend
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváthertelend témájú médiaállományokat.

Horváthertelend (németül: Krowotisch-Hertelen[3], horvátul Ertelen, Retlenda, Hertalan) község Baranya megyében, a Szigetvári járásban, a Zselicben.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu horvát neve a szigetváriak által használt Ertelen, de régen használták a szigetváriak a Retlenda, és a nagyhajmásiak a Hertalan alakot is.[4]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település egyik első ismert okleveles említésénél – egy 1332-ben készült oklevélben – Horcholond alakban olvasható a község neve. Az elnevezés eredete teljesen bizonytalan, talán a hirtelen (?) melléknevünkből képződhetett. A jelenlegi településnév a horvát népnév hozzáadásával született meg, hogy így különböztessék meg a falut Magyarhertelendtől.

A kora középkorban a terület a Meltzer család birtoka volt, a 11. században már plébánia volt itt, a katolikus templom a temető feletti dombon állhatott. A szigetvári vár ostromának idején a falu elpusztult, és csak a 18. század közepétől népesült be újra, horvátokkal, idővel pedig egyre nagyobb arányban németekkel.

A település 1852-ból származó pecsétjének rajza vízszintes vonal alatt ferde csíkozást, ekevasat és csoroszlyát ábrázol, búzakalásszal és karózatlan szőlővel.

A második világháború után 117 magyar, 41 német lakos élt itt. Az 1950-es évek a kis község egy ideig közigazgatásilag Csebényhez, majd 1965 után Ibafához tartozott; a rendszerváltás óta ismét önálló település, melynek közigazgatási feladatait 1991-től az almamelléki székhelyű körjegyzőség látja el.

A község jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltás utáni első évtizedben saját vízbázisú ivóvízhez jutott a falu, rendbe tették a temetőt, vegyesboltot építettek, a határban pedig vadvédelmi kerítést emeltek. Az ezredfordulót követő időszakban került sor az orvosi rendelő és a könyvtár felújítására, illetve a presszó tatarozására. A fejlesztések hatására a népesség korábban tapasztalható fogyása napjainkra megállt a községben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horváthertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]