Ivándárda

	Ivándárda
	; Ivándárda címere
	; Ivándárda címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Mohácsi
Jogállás	község
Polgármester	Deák József (független)
Irányítószám	7781
Körzethívószám	69
	Népesség
Teljes népesség	222 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	28,03 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ivándárda Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 18° 35′ 24″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 18° 35′ 24″
	Ivándárda Pozíció Baranya megye térképén
	Ivándárda weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ivándárda témájú médiaállományokat.

Ivándárda (németül: Iwandarde^[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban, Villánytól délkeletre, Kislippó és Sárok között.

Története[szerkesztés]

Az első írásos irat 1296-ban említi, Jovan néven. 1526 után németek és szerbek népesítették be. 1840 körül már a németek voltak többségben. Neve az 1800-as években változott Iván-Dárdára, a mai változatára, melyen csak 1900 óta említik.

1823-ban Eszterházy Nepomuki János gróf Tolna megyéből az oda betelepülst hesseni és würtenbergi evangélikus német munkásokat kért, akiket Magyarbólyba, Kácsfaluba, Ivándárdára és Bolmányba telepített le.^[4]

1910-ben 1377 lakosa volt. Ebből 271 fő magyar, 829 fő német, 236 szerb, 3 horvát, 3 tót és 33 egyéb (leginkább sokác) nemzetiségű volt. A lakosok közül 853 fő tudott magyarul.^[5]

A XX. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A Trianoni békeszerződés elvágta a falutól a főherceglaki uradalmi központot.

A népesség alakulása[szerkesztés]

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Év	Lakosok száma
1900	1375 fő Az első világháború után szerbek vándoroltak el a faluból
1930	605 fő
2000	292 fő
2001	255 fő
2002	282 fő
2006	250 fő

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 13,5% németne mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,6%, református 12,2%, evangélikus 3%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 26,1% (15,2% nem nyilatkozott).^[6]