Kopács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kopács (Kopačevo)
Petőfi utca, háttérben a református templom
Petőfi utca, háttérben a református templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
Polgármester Varga Attila
Népesség
Teljes népesség558 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kopács (Horvátország)
Kopács
Kopács
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 36′ 07″, k. h. 18° 47′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 07″, k. h. 18° 47′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopács témájú médiaállományokat.

Kopács (szerbül Копачево / Kopačevo, horvátul Kopačevo) falu Horvátországban Eszék-Baranya megyében.

Kopács 1991 szeptemberétől 1995 novemberéig a Krajinai Szerb Köztársaság fennhatósága alatt állt. A délszláv háború kitörését követően a lakosság fele (400 magyar lakos) elmenekült a településről.

A település a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől 10 km-re északkeletre a Drávaközben fekszik, közigazgatásilag Bellyéhez tartozik. A falu mellett található a Kopácsi-rét természetvédelmi Park (JU Park Prirode Kopački rit), ezáltal gazdag mocsárvilág, erdőség veszi körül.[2]

Története[szerkesztés]

A település határában több olyan régészeti leletet is találtak, amely római település közelségére enged következtetni. A „Csordaút”, „Kispáldomb”, „Dékány Peti” és „Camalja” dűlőkben a terep bejárása során a szakemberek csontdarabokat és több római freskótöredéket találtak. A helyiek szerint korábban római sírok is előkerültek itt, amelyek egy római castrum nekropoliszához tartoztak. Ezek alapján feltételezhető, hogy itt egykor a római korban „Ad Labores” castrumához tartozó kisebb település és temetője volt.[3]

A falu a források szerint 1212-ben baranyai vagy bátai apáti terület volt.[4][5] A falu melletti mocsár első említése egy pécsi káptalani oklevélben volt 1299-ben Kopach alakban.[2]

A 13. században említést tesznek a falu Szent Zsigmondról elnevezett templomáról.[6]

A falu első református temploma 1606-ban épült.[2] Ez a templom 1666-ban leégett, és mivel a reformáció volt a fő keresztény irányzat, ezért még ugyanabban az évben újjáépítették.[2] A következő évszázadokban a pusztákról folyamatosan költöztek be a faluba a katolikusok, ezért néha előfordult felekezetek közti nézeteltérés, amiknek az oka legtöbbször a szűkös földterület volt.[2]

A mai református templomot 1804-ben kezdték építeni, a tornyát 1807-ben.[7]

1851-ben a faluról a következőket írta Fényes Elek:[8]

„Kopács, magyar falu, Baranya vmegyében, közel a Dunához, ut. p. Eszék 1 óra. Lakja 1350 ref., 20 kath. Ref. anyatemplom. Határa nagy kiterjedésü de lapályos; szénája, nádja, halastava bőséggel. A bellyei urad. tartozik.”

Az Ormánsághoz hasonlóan itt is jellemző volt a 20. század elején az egykézés a szűkös földterületek miatt.[9] Ennek következménye az lett, hogy az elöregedő református közösségbe még több katolikus költözött.[9] A település lakossága így is folyamatosan csökkent, 1942-ben 941 lakosa volt.[10]

Az 1991-es horvátországi háború során súlyosan megsérült a templom, amit a magyar állam támogatásával teljesen fölújítottak 1999-ben.[11]

Kopács híres volt halászatáról, amit ma már szigorúan ellenőriznek, lévén természetvédelmi területen a falu.

Népesség[szerkesztés]

Az 1991-es népszámlálás szerint Kopácson 805 fő élt, ebből 610 magyar, 118 horvát, 32 szerb, 10 német és 35 egyéb nemzetiségű.

Látnivalók[szerkesztés]

Néprajzi jellemzők[szerkesztés]

A falu házai a vízpart felé tájoltak voltak, köszönhető a halgazdálkodásnak.[9] Ezen házak homlokzata dísztelen, utcára nem nyílnak ablakok. Ennek oka, hogy a helyiek féltek a rablóktól, akik az utcáról tudtak besurranni.[9] Az első vályogházak az 1840-es években épültek, korábban faházakat építettek a helyiek.[9] Az 1900-as évek elején megjelentek a kőházak cseréptetővel.[9]

A régi házakban a konyha északi, a szobák déli tájolásúak.[9] Az udvaron található górét rendszerint az utca felé tájolták - ezzel mutatva az embereknek, hogy milyen sok takarmányuk van.[9]

Az 1900-as évek elején jellemző volt a falura, hogy a rokonság egy udvaron osztozott, több generáció élt egymás mellett.[9] Ezt hívták a helyiek „felekezetnek” nevezték. A rokonság együtt evett egy asztalnál.[9]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  2. a b c d e A. Gergely András, 7. o.
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6363.
  4. [http://mek.oszk.hu/03500/03506/03506.pdf Korai magyar helynévszótár 1000–1350] (PDF). mek.oszk.hu
  5. Györffy, 1987, 328-329. o.
  6. Lábadi, 39. o.
  7. Lábadi, 169. o.
  8. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára Pest, 1851, Kopács
  9. a b c d e f g h i j A. Gergely András, 9. o.
  10. A. Gergely András, 11. o.
  11. Lábadi, 171. o.
  12. Kopácsi csíptetős ponty, fuszereslelek.nlcafe.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]