Stepánfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stepánfalva (Stipanovci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségPogorács
Jogállás falu
Irányítószám 31433
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség367 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″
A Wikimédia Commons tartalmaz Stepánfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Stepánfalva (horvátul: Stipanovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 39, közúton 44 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtőin, a Diakovárról Nekcsére menő főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település területe már az őskor óta lakott, ezt igazolják a „Krčevina” régészeti lelőhely leletei. A lelőhely Pogorács és Stepánfalva határán, a két települést összekötő úttól 500 méterre északra, a mezei út jobb oldalán, a Stepánfalva bejáratánál levő híd előtt található. Az itt talált őskori kerámiák a középső neolitikumból származó Sopot-kultúrához tartoznak. Az őskoriak mellett számos középkori cseréptöredék (főként konyhai edények darabjai) is előkerült, bizonyítva a középkori település létét.

Írásos dokumentumok is igazolják, hogy a település a középkorban is létezett. 1428-ban „Stepkfalwa”, 1474-ben „Stepanfalwa” alakban említik Névna várának tartoztékai között.[2] A török 1532 körül szállta meg, de a török elleni felszabadító háborúkban elpusztult. A török uralom alól felszabadított szlavóniai települések 1698-as kamarai összeírásában „Ztipancz” néven Vukojevci keleti szomszédjaként, kihalt településként említik.[3] A 17. század végén, vagy a 18. század elején a Felső-Drávamente, Lika és a horvát Hegyvidék térségeiből horvát családok érkeztek ide. A 18. század elejétől a nekcsei uradalom része volt, mely 1734-ben a Pejácsevich család birtoka lett. Pejacsevich II. József a század második felében létrehozta pogorácsi uradalmat, melynek Stepánfalva is a része lett.

Az első katonai felmérés térképén „Stipanovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Stipanovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Stipanovecz” néven 48 házzal, 256 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

A településnek 1857-ben 225, 1910-ben 429 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 3%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 398 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
225 275 161 277 355 429 461 518 570 589 603 572 475 476 445 398

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a pogorácsi Szent Miklós plébánia filiája.

Kultúra[szerkesztés]

„Križari” irodalmi lelki kreativitás egyesülete.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a pogorácsi általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK „Mladost” Stipanovci labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek[szerkesztés]

A DVD Stipanovci önkéntes tűzoltó egyesületet 1932-ben alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]