Ugrás a tartalomhoz

Cernkovce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cernkovce (Črnkovci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségMariánc
Jogállásfalu
Irányítószám31553
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség634 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság93 m
Terület8,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 42′ 00″, k. h. 18° 16′ 60″45.700000°N 18.283300°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 00″, k. h. 18° 16′ 60″45.700000°N 18.283300°E
SablonWikidataSegítség

Cernkovce (horvátul: Črnkovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Mariánchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 33, közúton 39 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján, az Eszékről Szalatnokra menő út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták. Utolsó uruk a valpói Hasszán nevű szpáhi volt. Ekkor 8 ház állt a településen, amely 1668 körül a törökön kívül még a Draskovich családnak is adózott.[2] Valószínűleg a felszabadító harcok során néptelenedett el. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel.[3] A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.

Az első katonai felmérés térképén „Czernikovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernkovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czernkovcze” néven 79 házzal, 442 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek ide. 1857-ben 473, 1910-ben 593 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 7%-a német, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 810 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
473 463 443 511 570 593 565 637 722 865 1.046 985 884 941 889 810

Gazdaság[szerkesztés]

A délszláv háború előtt egy nagyobb gazdasági övezet működött a településen a mezőgazdasági növények termelésére és feldolgozására, de a háború alatt ez tönkrement. A településen ma több kisiparos tevékenykedik, de a fő gazdasági ágazat a mezőgazdaság. A falu lassan újjáépül és fiatalabb nemzedékekkel növekszik a falu új része. A falu nagy malma sajnos már nem működik, de épülete kiemelkedik a házak közül. A falu kenyér és egyéb pékáruk előállításáról is ismert.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma a podgajcei plébánia filiája. A templom 1977-ben épült a régi, 18. századi templom helyett, melynek harangtornya megmaradt.

Oktatás[szerkesztés]

A felső tagozatosok a podgajcei általános iskolába, az alsósok a helyi területi iskolába járnak.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Mladost Črnkovci labdarúgóklubot 1948-ban alapították. Jelenleg a megyei 2. ligában szerepel.
  • ŠRU „Šmuđ” sporthorgász egyesület.

Egyesületek[szerkesztés]

  • A DVD Črnkovci önkéntes tűzoltó egyesületet 1927-ben alapították.
  • UM „Bećari” Črnkovci ifjúsági egyesület.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)