Paucsje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Paucsje (Paučje)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségNévna
Jogállás falu
Irányítószám 31416
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség55 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Paucsje (Horvátország)
Paucsje
Paucsje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 45″, k. h. 18° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 45″, k. h. 18° 08′ 30″

Paucsje (horvátul: Paučje) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 47, közúton 57 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 21, közúton 33 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu neve eredetileg Povučje lehetett, mivel a Vuka-folyó forrása mellett keletkezett. Paucsje régi település, mivel már 1477-ben említik a Garaiak birtokaként. A török 1536-ban szállta meg a települést. Az itt talált horvát lakosság ekkor Dél-Magyarországra vándorolt ki. A helyükre Boszniából pravoszláv vlachok települtek, így a lakosság etnikai szempontból kicserélődött. Ekkor változhatott a falu neve is elveszítve korábbi jelentését a Paučje alakra. A 18. század közepéig a lakosság száma tovább nőtt. 1758-ban 18 ház állt a faluban. A 19. század elején gyorsult a lakosság számának növekedése, mely elkezdett szőlőtermeléssel foglalkozni.

Az első katonai felmérés térképén „Poucsie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Poucsie” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Paucsje” néven 61 házzal, 372 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A településnek 1857-ben 245, 1910-ben 483 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a szerb, 7%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 75%-a szerb, 19%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 55 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
245 335 350 396 450 483 459 541 152 159 160 131 112 89 64 55

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent György tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a névnai S.S. Kranjčević általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Egyesületek[szerkesztés]

LD „Vepar” vadásztársaság.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)