Brijest (Eszék)
| Brijest | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Eszék |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31000 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1187 fő (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Terület | 4,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Brijest
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 45° 31′ 15″, k. h. 18° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 15″, k. h. 18° 40′ 30″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brijest falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Eszékhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszék központjától 4 km-re délre, a Szlavóniai-síkság szélén, az Eszéket Vinkovcival összekötő út mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
Munkástelepként keletkezett Eszék határában az 1950-es években. Első lakói az eszéki üzemekben dolgozó munkások voltak. Neve a szilfa horvát nevéből származik. Lakosságát 1961-ben számlálták meg először önállóan, amikor már 382-en lakták. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a horvát, 18%-a szerb, 6%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború idején, mivel az eszéki védelmi vonal mindössze 200 méterre volt a plébániatemplomtól és a közelben volt a hírhedt „Poligon C”, ahonnan a szerbek a várost és környékét támadták, a lakóinak menekülniük kellett. A brijesti tanulók az eszéki Augustin Šenoa általános iskola többi iskolás gyermekével és tanáraikkal együtt Ausztriában töltötték az 1991/92-es tanévet. A házak többsége megsérült vagy megsemmisült, ám a szerb támadók – a védők hősies erőfeszítéseinek köszönhetően – soha nem törtek át a brijesti védelmi vonalakon. Meg kell említeni, hogy a térségben gyilkolták meg a horvát televízió operatőrét, Zarko Kaićot, akinek a nevét viseli a halálának helyétől nem messze található forgalmi csomópont. A településnek 2011-ben 1187 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 382 | 608 | 1.029 | 1.248 | 1.187 |
(1961-ig lakosságát Eszékhez számították. Eszék részeként, majd 1991-től önálló településként.)
Gazdaság[szerkesztés]
A település gazdaságát a megyeszékhely közelsége döntően meghatározza. A népesség legnagyobb része Eszékre jár dolgozni, kisebb részben pedig a mezőgazdaságban tevékenykedik. Sokan foglalkoznak szőlészettel, méhészettel, állattartással, építőipari munkákkal, kereskedelemmel és egyéb kézműves munkákkal. A településen vetőmagtermesztő telep és faiskola működik.
Nevezetességei[szerkesztés]
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1994 és 1997 között épült. A plébániát 1987-ben alapították, azelőtt a Szent József plébánia filiája volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Eszék város hivatalos oldala Archiválva 2020. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Glas-koncila.hr: Brijest župa koja bi suzama Fabijana Šovagovića mogla dati novi smisao (horvátul)
