Podgorje Bračevačko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Podgorje Bračevačko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDrenye
Jogállás falu
Irányítószám 31423
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség70 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület9,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Podgorje Bračevačko (Horvátország)
Podgorje Bračevačko
Podgorje Bračevačko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 50″, k. h. 18° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 50″, k. h. 18° 12′ 00″
SablonWikidataSegítség

Podgorje Bračevaֳčko (1900-ig Podgorje) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 40, közúton 46 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 20, közúton 29 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 17 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északkeleti lejtőin, a Vuka felső folyása mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település középkori létezésének írásos nyoma nincs. Régi leírások említik egy Szent János templom középkori romjait, ami a falu középkori létét erősíti. A török uralom idején Boszniából pravoszláv vlachokat telepítettek ide. Ez a lakosság a felszabadító háborúk idején 1685 körül elmenekült és a falu 1699-ig kihalt maradt. Ekkor a falu földesura Ogramić püspök Boszniából újabb kilenc pravoszláv családot telepített be. 1758-ban már 23 ház állt a településen 143 lakossal. 1802-ben 28 házában 267 lakos élt.

Az első katonai felmérés térképén „Podgorien” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podgorje” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podgorje” néven 37 házzal, 2 katolikus és 225 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A 19. század második felében 1870 és 1890 között néhány magyar család települt be.

A településnek 1857-ben 206, 1910-ben 394 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a szerb, 10%-a magyar, 9%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 58%-a szerb, 37%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 70 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
206 240 211 239 259 394 389 470 202 220 185 186 137 78 79 70

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)