Eszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jenőfalva szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eszék
Osijek panorama Gornji grad.jpg
Eszék címere
Eszék címere
Eszék zászlaja
Eszék zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
Jogállás város
Polgármester Ivica Vrkić
Irányítószám 31000
Körzethívószám 031
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség103 162 fő (2017)[1] +/-
Népsűrűség674 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület170 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eszék (Horvátország)
Eszék
Eszék
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 33′ 26″, k. h. 18° 40′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 26″, k. h. 18° 40′ 13″
Eszék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszék témájú médiaállományokat.
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli Mappa Generalis térképén (1726)

Eszék (horvátul: Osijek, németül: Essegg, latinul: Mursa) város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Eszék hét városrészre oszlik: Erőd (Tvrđa), Felsőváros, Alsóváros, Újváros, Iparnegyed, Rétfalu (Retfala) és Dél II.[2] Eszék a legzöldebb horvát város a maga 394 000 m²-vel.

Fekvése[szerkesztés]

A Dráva jobb partján ősi folyami átkelőhelynél fekszik, az eszéki híd az évszázadok során a Dráva legfontosabb átkelőhelye volt. A legközelebbi jelentősebb település a 100 km-re északra található Pécs.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv osek (= akol, vagy lejtő) főnévből származik, latin neve az illír murs (= mocsár) főnévből való.

Története[szerkesztés]

Már az ókorban is jelentős település. A rézkorban is lakott volt, majd kelta település, melyre Mursa római légiós tábor épült, mely az egyik legfontosabb drávai átkelőhely volt. Falait a 2. század első felében emelték. 351-ben Mursa püspöki székhely lett. A római várost eltörölte a népvándorlás.

Eszék a Dráva legfontosabb átkelőhelye mellett települt a folyó jobb partján, ott ahol a római Mursa város állt.

351. szeptember 28-án Flavius Magnus Magnentius az I. Constantius római császárral folytatott testvérharcban elvesztette a Mursa melletti csatát.[3]

Nevét először 1030-ban és 1043 között készült jerusálemi itineárium Via Hireosolymitana említette, mint kenyérben bővelkedő helységet, ahová hajón keltek át, és erre vonatkozott a kereszteshadjáratokban említett drávai átkelőhely is.

1196-ban nevét Ezeek néven említette oklevél.

A középkorban többféleképpen írták a nevét: Ösek. A magyar uralomkor Eszek vagy Ezeek. Később németesítették a nevét, ekkor Essegg, vagy Essec.

Eszék piaca és révje a cikádori apátságé volt. 1196-ban Imre király rendelete szerint mind a besenyőknek, mind a böszörményeknek és mások is kötelesek vásár- és révvámot fizetni az apátságnak.

I. István idején itt vezetett a várakat összekötő hadi út. Ez az út volt az útvonala a szentföldi zarándokoknak és a keresztes hadaknak is.

1330-1335 között a pécsi egyház egyik kanonokja Eszéki Miklós mester volt.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint plébánosa 1 márka, 1335-ben 22 garas pápai tizedet fizetett.

1339-ben Baranya vármegye közgyűlése a bellyei nemesek kérésére elrendelte, hogy ezután az eszéki rév vámja felerészben a baranyai ispánt, felerészben pedig a bellyei nemeseket illesse.

Eszék vára (1861)

Később a török időkig magyar lakossága volt. A török 1526. augusztus 22-én itt kelt át a folyón, utána a hidat felégette. 1537-ben itt aratott győzelmet a török a császári seregeken, 1566-ban útban Szigetvár felé itt kelt át a Dráván II. Szulejmán szultán. 1599-ben a hidat Pálffy Miklós égette fel. 1664. február 2-án Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata során ismét felgyújtotta. 1683. június 7-én itt fogadta Kara Musztafa nagyvezír a tisztelgő látogatásra érkező Thökölyt.

1687-ben foglalták vissza a császári csapatok, majd a városba német telepeseket hoztak, akik 1945-ig a lakosság többségét alkották. Eszék vára 1712-ben épült, ma egyike Horvátország legnagyobb erődítményeinek. 1809-ben Eszék szabad királyi város lett. 1882-ben a vasúti fahíd leszakadásakor 26 huszár és 2 vasúti munkás lelte halálát.[4] 1883-ban emlékkövet állítottak az emlékükre.[5]

A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye székhelye volt. 1991 és 1993 között több szerb ostromot állt ki, mely során mintegy 1000 ember esett el.

Közigazgatásilag hozzá kapcsolt települések[szerkesztés]

Eszék város összesen 12 településből áll, ezek (népességük a 2011-es népszámlálás szerint):[6]

Éghajlat[szerkesztés]

Kontinentális éghajlat van a régióban. Az évi átlag középhőmérséklet 11 °C:

Eszék éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,85,011,216,721,625,227,127,123,617,99,05,016,1
Átlaghőmérséklet (°C)−0,90,96,211,516,519,721,820,816,911,35,71,211,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,5−2,50,95,19,813,514,714,110,66,12,2−1,15,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)413540515982656251576249654
Forrás: Horvát Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat[7][8]


Lakosság[szerkesztés]

  • 1910-ben 31 388 lakosából 12 625 horvát, 11 269 német, 3729 magyar, 2889 szerb, 432 cseh, 155 szlovén és 105 szlovák volt.
  • 2002-ben 114 616 lakosából 99 234 horvát, 8767 szerb, 1154 magyar, 480 albán, 211 bosnyák, 169 szlovén, 124 cigány, 39 cseh volt.
  • 2011-ben 108 048 lakosából 96 746 horvát (89,54%); 6 751 szerb (6,25%); 979 magyar (0,91%); 263 német (0,24%) és egyéb (3,06%).[9]

Híres emberek[szerkesztés]

Eszéken született:

Kultúra[szerkesztés]

Az eszéki sétány

Színház[szerkesztés]

  • Eszéki Gyermekszínház
  • Eszéki Horvát Nemzeti Színház

Mozi[szerkesztés]

  • Europa
  • Urania

Könyvtár[szerkesztés]

  • Városi és egyetemi könyvtár

Galériák[szerkesztés]

  • Galerija L
  • Leonardo
  • Galerija umjetnina Sretne ulice
  • HDLU Osijek/galerija Kazamat
  • Galerija Pegaz
  • Galerija karikatura Osijek

Múzeum[szerkesztés]

  • Szlavónia múzeum

Látnivalók[szerkesztés]

Szent Mihály-templom
  • Ferences és kapucinus kolostorai, jezsuita iskolája van. A ferences kolostor 1710-ben épült.
  • Erőd
  • A Szent Mihály-templomot 1298-ban alapították.
  • A Szlavón Múzeumot 1877-ben alapították.

Gazdaság[szerkesztés]

Eszéken az ipar fejlett: szappanokat, gyufákat, kémiai tisztítókat, kekszeket, édességeket gyártanak.

Szabadidős szervezetek[szerkesztés]

Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ

Média[szerkesztés]

Újság[szerkesztés]

  • Glas Slavonije
  • Osječki dom

Rádió[szerkesztés]

  • Radio Plus
  • Slavonski radio
  • Gradski radio
  • Radio Osijek

Televízió[szerkesztés]

  • Slavonska televizija

Közlekedés[szerkesztés]

Utcakép villamossal
Villamosvonalak

A városban villamos és autóbuszközlekedés is van. A lóvasút 1884-ben indult meg, amely az első volt Horvátországban, a villamosítás 1926-ban történt meg.[10][11] 2008-ban elektronikus jegyrendszert vezettek be BUTRA néven.[10]

Villamosvonalak[szerkesztés]

  • 1: Višnjevac - Trg Ante Starčevića - Zeleno Polje
  • 2: Trg Ante Starčevića - Bikara

Autóbuszvonalak[szerkesztés]

  • 1:Kanižlićeva/Vijenac Petrove gore - Gajev trg - Jug II
  • 3a: Čepin - Gajev trg - Tranzit
  • 3b: Cvjetno naselje - Gajev trg - Remiza
  • 4a: Čepin 4 - Gajev trg - MIO
  • 4b: Briješće - Gajev trg - Tenja
  • 5: Josipovac - Gajev trg - Bijelo brdo
  • 6: Ivanovac - Gajev trg - MIO - Tvrđavica
  • 7: Đakovština - Gajev trg - Industrijska zona Nemetin
  • 8: Jug II - Zeleno Polje - Bolnica - Jug II

Vasútvonal[szerkesztés]

Közlekedik vonat Zágrábba , Rijekába , Pélmonostorra ( 2018. decembere óta pélmonostori átszállással Pécsre.)

Sport[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.dzs.hr/default.htm
  2. http://www.osijek.hr/index.php/cro/Mjesna-samouprava/Mjesni-odbori-i-gradske-cetvrti Archiválva 2016. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Mjesni odbori i gradske četvrti u Osijeku
  3. Pecz
  4. timelord.blog.hu
  5. Pécsi Figyelő 11/17 (1883. április 28.)
  6. 1. STANOVNIŠTVO PREMA STAROSTI I SPOLU PO NASELJIMA, POPIS 2011. (horvát nyelven). www.dzs.hr. Državni zavod za statistiku
  7. Osijek Climate Normals. Croatian Meteorological and Hydrological Service. (Hozzáférés: 2015. december 2.)
  8. Mjesečne vrijednosti za Osijek u razdoblju1899−2014 (croatian nyelven). Croatian Meteorological and Hydrological Service. (Hozzáférés: 2015. december 3.)
  9. Državni zavod za statistiku, STANOVNIŠTVO PREMA NARODNOSTI PO GRADOVIMA/OPĆINAMA, POPIS 2011., Osječko-baranjska županija, pristupljeno 24. studenoga 2015.
  10. a b Eszék villamosai
  11. Eszéki közlekedési helyzet. [2016. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 9.)
  12. a b c d e f g h i j gradovi prijatelji (horvát nyelven). www.osijek.hr. Grad Osijek. [2010. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 22.)

További információk[szerkesztés]

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg az eszék címszót a Wikiszótárban!