Ugrás a tartalomhoz

Gödre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gödreszentmárton szócikkből átirányítva)
Gödre
Életfa a falumúzeum udvarán, a Fő utca 53 alatt
Életfa a falumúzeum udvarán, a Fő utca 53 alatt
Gödre címere
Gödre címere		 Gödre zászlaja
Gödre zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásközség
PolgármesterGelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7386
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség708 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 59″, k. h. 17° 58′ 59″46.283333°N 17.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 59″, k. h. 17° 58′ 59″46.283333°N 17.983333°E
Gödre (Baranya megye)
Gödre
Gödre
Pozíció Baranya megye térképén
Gödre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödre témájú médiaállományokat.

Gödre (németül: Gödring vagy Kedri, horvátul: Đudra[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északi szélén fekszik, északabbi és nyugatabbi szomszédai már Somogy vármegyéhez tartoznak. Közigazgatási területe változatos domborzatú, egyes részei dombosak, más részei egy elnyúló völgyben helyezkednek el.

A mai Gödre három, egykor különálló település egyesítésével jött létre: ezek közül Gödre volt a leginkább központi fekvésű, északi szomszédja volt Kiskeresztúr – 1954-es egyesítésüktől a Gödrekeresztúr nevet viselték –, a harmadik településrész pedig az 1969-ben előbbiekkel egyesített Gödreszentmárton, mindkettőtől jó 2 kilométerre keletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Mosdós, északkelet felől Nagyberki, kelet felől Baranyajenő, délkelet felől Baranyaszentgyörgy, dél felől Tormás és Szágy, délnyugat felől Gálosfa, nyugat felől Hajmás, északnyugat felől pedig Kaposkeresztúr.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak közúton érhető el, a megyeszékhely Pécs vagy Kaposvár felől a két várost összekötő 66-os főúton. A főút Gödre központján és Gödreszentmártonon is keresztülhalad, míg a keresztúri falurészbe a 65 179-es számú mellékút vezet.

A főút mentén a két szomszédos település kelet felé Baranyajenő, északnyugat felé pedig Szentbalázs, a többi határos településsel nincs kiépített közúti kapcsolata.

Vasútvonal az egész környéket nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Budapest–Pécs-vasútvonal Sásd vasútállomása kínálja 12 kilométerre keletre, vagy Taszár vasútállomás a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon, bő 14 kilométerre északnyugatra.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bronzkori, római leletekben gazdag község a török hódoltság idején elnéptelenedett. Neve Gödri alakban 1472-ben olvasható először, a gödör főnév „i”-képzős származéka. A falu területén 1745-ben holicsi németek telepedtek meg. Ekkor szőlőt, majd gabonát termesztettek, boraik Bécsbe és Itáliába is eljutottak.

A külterülete Vidákpuszta (ma Szénáspuszta) a Siskovics család valamint a Jeszenszky család birtoka is volt, a múlt században uradalmi majorság létesült itt. Az 1946-os kitelepítések után Gödrére a vidákpusztaiak és felvidéki magyarok költöztek be.

Gödre 1954-ben Gödrekeresztúr néven egyesült Kiskeresztúrral (németül Kreuzdörfel) , majd 1969-ben Gödreszentmártont is hozzácsatolták, s az egykori három község együttes neve Gödre lett.

Ide tartozik az egykori Siskovics-birtok, Vidákpuszta is, amely korábban Gödreszentmárton külterületi része volt.

A németek már korán kápolnákat építettek, 1773-ban felszentelt katolikus templomát Winkler Mihály plébános emeltette.

A népesség zöme katolikus vallású, a németség ma a lakosság 12%-át teszi ki.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Kohner Mihály (független)[4]
  • 1994–1998: Végh István (független)[5]
  • 1998–2002: Végh István (független)[6]
  • 2002–2006: Végh István (független)[7]
  • 2006–2010: Cseke Györgyi (független)[8]
  • 2010–2014: Gelencsér Gábor (független)[9]
  • 2014–2019: Gelencsér Gábor (független)[10]
  • 2019–2024: Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
876
858
859
781
735
735
729
725
708
708
2013201420152019202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 11,5% németnek mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67%, református 2,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,3% (20,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 11% németnek, 8,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1% szlovénnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 2,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[13]

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A templom feletti domboldalon található a község temetője, valamint a temető kápolnája. A kápolna mellől csodálatos kilátás nyílik a falura és környékére.
  • Az elmúlt években újították fel a műemléki oltalom alatt álló templomot, amely az Árpád utcában található. Az épületet 1766-1773 között itt szolgáló plébános, Winkler Mihály a saját költségén emeltette, s Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az oltár felett a Máriát ábrázoló színes üvegablak Róth Miksa műhelyében készült.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Gödre települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 5.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. július 24.
  4. ↑ "Gödre települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Gödre települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 8.
  6. ↑ "Gödre települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 2.
  7. ↑ "Gödre települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 2.
  8. ↑ "Gödre települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 2.
  9. ↑ "Gödre települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
  10. ↑ "Gödre települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 12.
  11. ↑ "Gödre települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 30.
  12. ↑ Gödre Helységnévtár
  13. ↑ Gödre Helységnévtár
  14. ↑ Miszler Tamás (f. k.): Baranyai neves személyek. www.csgyk.hu. Csorba Győző Könyvtár (Hozzáférés: 2018. január 15.) arch
  15. ↑ H. Molnár Katalin (2018.). Lamping József 1881-1939. Kaposvár: Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár. 138.. o. {{cite book}}: Check date values in: |year= (súgó); Unknown parameter |subtitle= ignored (súgó)CS1 karbantartás: year (link)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gödre&oldid=29248912”