Róth Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Róth Miksa
Róth Miksa (Székely Aladár felvétele)
Róth Miksa (Székely Aladár felvétele)

Született1865. december 26.
Pest
Meghalt1944. június 14.
Budapest (78 évesen)
Nemzetisége magyar
Stílusa historizmus, szecesszió, art déco
A Wikimédia Commons tartalmaz Róth Miksa témájú médiaállományokat.

Róth Miksa, születési nevén Roth Miksa József[1] (Pest, 1865. december 26.[2]Budapest, 1944. június 14.) magyar üvegfestő és mozaikművész.

Pályafutása[szerkesztés]

1865-ben született Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. Első műterme a VII. ker. Dohány utca 10.-ben volt, azután a VIII. kerület Német utca 3.-ban, majd az ugyancsak VIII. kerületi Kender (ma Auróra) utca két, egymás melletti házában (11. és 13.) dolgozott, végül 1911-től a VII. kerület Nefelejcs utca 26.-ban működött a „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete”, 1939-ig. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louisi (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben (többek között a Steindl Céhben) tevékenykedett.

Művei[szerkesztés]

A Kálvin téri református templom egyik oldalsó üvegablaka (Budapest)

Munkái díszítik többek között az Országház, a Gresham-palota (ma szálloda), a volt Osztrák-Magyar Bank, ma Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia épületét, a szegedi Fogadalmi Templom több ablakát, a lipótmezei elmegyógyintézet, egykor Országos Tébolyda (bezárásáig Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) kápolnáját (ennek valamint a falakról eltávolított freskóknak a tervét a gödöllői művésztelep művésze, Nagy Sándor készítette), a marosvásárhelyi kultúrpalota és városháza, a szabadkai Városháza épületét, a Kálvin téri református templomot, a budapesti Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermét, illetve a Fasori evangélikus templomot. Ő készítette a Magyar Nemzeti Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte a levéltári épület ornamentikus díszítő festését valamit több bútorát és kovácsoltvas díszeinek egy részét is.

Számtalan alkotása azonban elpusztult a történelem során, így például az Üllői úti Örökimádás-templomba festett ablakai, a Törley-mauzóleum üvegképei – vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is láthatóak). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a mai Szent Jobb Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaik alkotás származik tőle. Megjegyzendő, hogy ő készítette a Budai Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait - a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a mozaikokat azonban a szocializmus idején leszedték a falról és a Balatonalmádiban felépített kápolnába vitték át.

Mozaikalkotásai is közismertek: a Szervita téren (az egykori Török Bankház homlokzatán) látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait és a Fiumei úti temető árkádorának mozaikjait is a Róth műterem kivitelezte.

Több munkája, így például a marosvásárhelyi Kultúrpalota és Városháza, illetve a lipótmezei kápolna is a gödöllői művésztelep művészeivel való közös munka eredményeként született meg. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és Toroczkai Wigand Ede által tervezett alkotásokat Róth Miksa kivitelezte, a lépcsőházi ablakokat valamint a Betlen Gábor tudósai körében című munkát ő is tervezte

Számos alkotása található külföldön. Így például a hágai királynői palotában, Oslóban a Fageborg templomban, Mexikóvárosban a Teatro Nacionalban. A nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, kb. 180 négyzetméteres üvegkupola és a színpadnyílás körüli mozaikok tervét Maróti Géza készítette. (Róth és Maróti elkészítették színpadot a nézőtértől elválasztó „kristályfüggöny” terveit és makettjét is, azonban az első világháború miatt ennek kivitelezésével a mexikóiak Louis Comfort Tiffany cégét bízták meg). Velencében a biennálé magyar kiállítási csarnokába készített ablakai elpusztultak, az épületet díszítő, Körösfői-Kriesch által tervezett mozaikjai részben láthatóak. Korai munkája volt Milánóban a „Marsaglia-palota” számos üvegablaka.

Néhány alkotása a Róth Miksa Emlékházból[szerkesztés]

Családja[szerkesztés]

Miksa felesége Walla Jozefa volt, Walla József törökbálinti cementárugyáros lánya. Három gyermekük született: Amália, Erzsébet és József – akiknek ma már nem él leszármazottjuk. Üvegfestőként dolgozott Miksa öccse, Manó is, ő készítette többek között a szegedi Új Zsinagóga üvegablakait (amelyeket gyakran tévedésből Miksa műveiként tartanak számon) vagy pl. a Gellért gyógyfürdő második világháborúban elpusztult, de korabeli fényképek alapján rekonstruált, Buda halála című üvegfestményét. Másik öccse Pesti Kálmán néven színészként dolgozott. Nővérük gyermeke volt Elek Artúr, aki a Nyugat című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott 1944-ben bekövetkezett öngyilkosságáig.

A Róth Miksa Emlékház műemlék épülete

Könyvei[szerkesztés]

  • Üvegfestészetek mintakönyve (Budapest, 1896, Kunosy Vilmos és fia műintézetéből) Megjelent az 1896-os ezredévi kiállításra
  • Üvegedzések mintakönyve (Budapest, 1896, Kunosy Vilmos és fia műintézetéből)
  • Róth Miksa császári és királyi udvari üvegfestő műintézete Budapest (sajtó alá rendezte Csányi Károly, nyomta a Pátria, Budapest, 1908)
  • Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről (szerzői kiadás, Budapest, 1942)
  • Egy üvegfestőművész emlékei (Hungária kiadás, Budapest, 1943)

Munkáit részben a fenti helyszíneken, illetve az egykori lakóházából és műterméből kialakított múzeumban, a Róth Miksa Emlékházban (1078 Budapest, VII. Nefelejcs u. 26.) lehet megtekinteni.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Róth Miksa Emlékház
  • Artportal
  • Varga Vera: Róth Miksa művészete (Budapest, 1993)
  • Fényi Tibor: Róth Miksa üvegfestményei a historizmustól a szecesszióig (Budapest, 2005)

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]