Róth Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róth Miksa
Róth Miksa (Székely Aladár felvétele)
Róth Miksa (Székely Aladár felvétele)

Született 1865 december 26.
Pest
Meghalt 1944. június 14.
Budapest
Nemzetisége magyar
Stílusa historizmus, szecesszió, art déco
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Róth Miksa témájú médiaállományokat.

Róth Miksa (szül.: Róth Miksa József[1] Pest, 1865. december 26.Budapest, 1944. június 14.) üvegfestő- és mozaikművész.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1865-ben született Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. Első műterme a VII. ker. Dohány utca 10-ben volt, innen a VIII. kerület Német utca 3-ba, majd az ugyancsak VIII. kerületi Kender utca két, egymás melletti házában (11. és 13. - ma Auróra utca) dolgozott, végül 1911-től a VII. kerület Nefelejcs utca 26-ban működött „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” 1939-ig. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben (többek között a Steindl Céhben) tevékenykedett.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kálvin téri református templom egyik oldalsó üvegablaka (Budapest)

Munkái díszítik többek között az Országház, a Gresham-palota (ma szálloda), a volt Osztrák-Magyar Bank, ma Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia épületét, a szegedi Fogadalmi Templom több ablakát, a lipótmezei elmegyógyintézet, egykor Országos Tébolyda (bezárásáig Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) kápolnáját (ennek valamint a falakról eltávolított freskóknak a tervét a gödöllői művésztelep művésze, Nagy Sándor készítette), a marosvásárhelyi kultúrpalota és városháza, a szabadkai Városháza épületét, a Kálvin téri református templomot, a budapesti Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermét, illetve a Budapest-Fasori Evangélikus Templomot. Róth Miksa készítette a Magyar Országos Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte a levéltári épület ornamentikus díszítő festését valamit több bútorát és kovácsoltvas díszeinek egy részét is.

Számtalan alkotása azonban elpusztult a történelem során, így például az Üllői úti Örökimádás templomba festett ablakai, a Törley-mauzóleum üvegképei – vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakai azonban ma is láthatóak). A közhittel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a mai Szent Jobb Kápolna néhány ablakának szegélydísze származik tőle. Megjegyzendő, hogy ő készítette a budai Vár egykori Szent Jobb kápolnájának üvegablakait és mozaikjait - a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a mozaikokat azonban a szocializmus idején leszedték a falról és a Balatonalmádiban felépített kápolnába vitték át.

Mozaik-alkotásai is közismertek: a Szerviták terén (az egykori Török Bankház homlokzatán) látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait is.

Több munkája, így például a marosvásárhelyi Kultúrpalota és Városháza, illetve a lipótmezei kápolna is a gödöllői művésztelep művészeivel való közös munka eredményeként született meg. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és Thoroczkai-Wigand Ede által tervezett alkotásokat Róth Miksa vitelezte ki.

Számos alkotása található külföldön. Így például a hágai királynői palotában, Oslóban a Fageborg templom-ban, Mexikóvárosban a Teatro Nacionalban. A nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, kb. 180 négyzetméteres üvegkupola és a színpadnyílás körüli mozaikok tervét Maróti Géza készítette. (Róth és Maróti elkészítették színpadot a nézőtértől elválasztó „kristályfüggöny” terveit és makettjét is, azonban az első világháború miatt ennek kivitelezésével a mexikóiak Louis Comfor Tiffany cégét bízták meg). Velencében a biennálé magyar kiállítási csarnokába készített ablakai elpusztultak, az épületet díszítő, Körösfői-Kriesch által tervezett mozaikjai részben láthatóak. Korai munkája volt Milánóban a „Marsaglia palota” számos üvegablaka.

Néhány alkotása a Róth Mika Emlékházból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miksa felesége Walla Jozefa volt, a törökbálinti cementáru gyáros Walla József lánya. Három gyermekük született: Amália, Erzsébet és József - akiknek ma már nem él leszármazottjuk. Üvegfestőként dolgozott Róth Miksa öccse, Roth Emánuel/Manó is (aki Miksától eltérően, de apjukhoz, Zsigmondhoz hasonlóan rövid o-val írta a nevét). Manó festette többek között a szegedi Új Zsinagóga üvegablakait (amit gyakran tévedésből Miksa műveként tartanak számon) vagy pl. a Gellért szálló világháborúban elpusztult, de korabeli fotókról ismert Buda halála című üvegfestményét. Másik öccse Pesti Kálmán néven színészként dolgozott. Nővérük gyermeke volt Elek Artúr, aki a Nyugat című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott 1944-ben bekövetkezett öngyilkosságáig.

A Róth Miksa Emlékház műemlék épülete

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Üvegfestészetek mintakönyve. (Budapest, 1896. Kunosy Vilmos és fia műintézetéből.) Megjelent az 1896-os ezredévi kiállításra.
  • Üvegedzések mintakönyve. (Budapest, 1896. Kunosy Vilmos és fia műintézetéből.)
  • Róth Miksa császári és királyi udvari üvegfestő műintézete Budapest. (Sajtó alá rendezte Csányi Károly, nyomta a "Pátria" Budapest. 1908.)
  • Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről. (A szerző kiadása. Budapest, 1942.)
  • Egy üvegfestőművész emlékei. (Hungária kiadás. Budapest, 1943.)

Munkáit részben a fenti helyszíneken, illetve az egykori lakóházából és műterméből kialakított múzeumban, a Róth Miksa Emlékházban (1078 Budapest, VII. Nefelejcs u. 26.) lehet megtekinteni.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Róth Miksa Emlékház
  • Artportal
  • Varga Vera: Róth Miksa művészete (Budapest, 1993)
  • Fényi Tibor: Róth Miksa üvegfestményei a historizmustól a szecesszióig (Budapest, 2005)

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]