Birján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Birján
Birján címere
Birján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Novreczky János József (BIRJÁNÉRT)[1]
Irányítószám 7747
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 501 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Birján (Magyarország)
Birján
Birján
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 59′ 49″, k. h. 18° 22′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 49″, k. h. 18° 22′ 34″
Birján (Baranya megye)
Birján
Birján
Pozíció Baranya megye térképén
Birján weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Birján témájú médiaállományokat.

Birján (horvátul Birjan[3]) község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Pécstől délkeletre kb. 17 km-re, az 57-es főút és az M60-as autópálya közelében fekvő település. Legközelebbi szomszédai észak felől Hásságy, kelet felől Olasz, délről Pécsdevecser és Peterd, nyugatról pedig Lothárd. A település területén ered a Birjáni-árok, amely Pécsdevecser északi részén torkollik a Szemelyi-patakba.

Története[szerkesztés]

Birján és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén réz- és bronzkori leletek kerültek felszínre.

1295-ben a falu határában a pálosok alapítottak kolostort, mely egészen a XVI. század derekáig fennállt, s csak a török időkben, 1543-ban néptelenedett el.

Nevét az oklevelek 1307-ben Beran néven írták, s 1332-ben 1542-ben Berand-nak írták.

A török időkben elnéptelenedett a település.

1696-ban, I. Lipót alatt az adóösszeíráskor már lakott helynek volt feltüntetve, lakói bosnyákok voltak.

A 18. században magyar családok is letelepedtek a faluban.

Az 1930-as összeíráskor itt és a településhez tartozó Beretvás-pusztán 356 magyar, 105 német, 1 tót, 95 horvát és 10 egyéb anyanyelvű lakos élt.

Birján a Batthyány család birtoka volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 15% horvátnak, 9,4% németnek, 0,8% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,2%, református 6,5%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,9% (29% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Horgásztó.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. horvát név
  4. Birján Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • horvát név: Sanja Vulić:: O govorima Hrvata u Mađarskoj. Budapest: (kiadó nélkül).  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]