Áta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Áta
harangláb a Kossuth utcában
harangláb a Kossuth utcában
Áta címere
Áta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Jung Károly[1]
Irányítószám 7763
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 167 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Áta (Magyarország)
Áta
Áta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 56′ 13″, k. h. 18° 17′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 13″, k. h. 18° 17′ 49″
Áta (Baranya megye)
Áta
Áta
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Áta témájú médiaállományokat.

Áta (horvátul Ata[3], németül: Atta[4]): község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Nevének eredete[szerkesztés]

A török Háta névből származik, ami az 1840-es évekre változott Áta névre.[5]

Fekvése[szerkesztés]

A kis falu Pécstől 22 km-re délre, a Villányi-hegység északi lábánál helyezkedik el, településszerkezete: dombvidéki sorfalu.

Megközelíthető a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonalon, ahol saját állomása van.

Címere[szerkesztés]

Áta címere pajzs alakú.[6] Négy részre van osztva, váltakozva a kék-zöld szín.[6] Középen sátortető formájú választóvonal. A címer bal oldalán felül egy ezüsthal, a jobb oldalán felül pedig egy aranyagancs, a jobb oldalán alul egy arany Trononné kereszt, míg jobb oldalán alul egy ezüstkagyló látható.[6]

A címer alatt egy növényfüzér található, és egy aranyszalagon a település neve olvasható nagy, nyomtatott betűkkel.[6]

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1200-ból való (Ata). A törökök kiűzése után a falu pusztává vált, 1691-ben Boszniából jött bosnyákok települtek be, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett. A 17-18. században a Batthyány család birtoka volt.

1851-ben a faluról a következőket írta Fényes Elek:[7]

„Áta, horvát falu, Baranya vgyében, Siklóshoz 2 óra, erdő közt rónán fekszik. Van 263 kath. lakosa, és szép uradalmi erdeje, és 12 egész urb. telke. Termeszt buzát, rozsot, kukoriczát, zabot, káposztát. Birja gr. Batthyáni Iván.”

1929-ben így írnak a Baranya vármegye Trianon után tíz évvel című kiadványban:

„Szalánta kisközség ... Körjegyzőségéhez tartozik még: Németi, Szőkéd, Áta és Pogány községek”

Az 1960-as években hozzácsatolták Avas-tanya és Pusztamalom településeket.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 4,7% horvátnak, 2,1% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,7%, evangélikus 3,1%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 23,8% (25,9% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Falumúzeum, mely a török időkben itt letelepült bosnyákok életét mutatja be.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • horvát név: Sanja Vulić:: O govorima Hrvata u Mađarskoj. Budapest: (kiadó nélkül).  

További információk[szerkesztés]

Wikiszótár
Nézd meg a Áta címszót a Wikiszótárban!
Reinel compass rose.svg Szalánta Szőkéd Kisherend Héraldique meuble compas.svg
Szalánta

Észak
Nyugat  Áta  Kelet
Dél

Vokány
Bisse Kistótfalu Vokány