Egyházaskozár

Egyházaskozár
katolikus templom
Egyházaskozár címere Egyházaskozár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Komlói
Jogállás	község
Polgármester	Weisz Kornélia (független)
Irányítószám	7347
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	701 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	30,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,31 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egyházaskozár Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 49″, k. h. 18° 19′ 03″46.33035, 18.31749
Egyházaskozár Pozíció Baranya vármegye térképén
Egyházaskozár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházaskozár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egyházaskozár (németül: Ratskoslar) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése

Baranya vármegyében, Szászvártól északnyugatra, Bikal keleti szomszédjában fekvő település. Központján a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad végig, amelyből itt ágazik ki két öt számjegyű bekötőút: dél felé, Hegyhátmarócra a 65 186-os, északkelet felé, Szárász irányába pedig a 65 193-as számú mellékutak. Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti a Mekényes-Mágocs közti 6539-es út is.

Története

A kis 800 lelkes Árpád kori település már a honfoglalás kora óta lakott, templomos hely volt, mire nevéből is következtetni lehet.

A falu első lakosai valószínűleg a honfoglaló magyarsággal ide érkezett kazár (kozár) segédcsapatok e helyen letelepedett tagjai lehettek. Az első írásos emlék 1058-ból származik. A középkorban több néven is szerepelt, mint: Kozár, Nagy-Kozár, Felsew-Kozár, földesurai is változtak ez idő alatt.

Tinódi Lantos Sebestyén egyik dalában szerepel a község neve. „Verbőci Imrének Kaszon hadával kozári mezőn viadalja” címen a község határában lezajlott török (1542. március 25.) elleni csata történetét beszéli el.

Nagy-Kozár 1542 végén került török uralom alá. A mai Egyházaskozártól kissé keletebbre helyezkedett el, a török idők utolsó évtizedeiben áldozatul esett a hadak vonulásának.

1695-ben Esterházy Pál szerezte meg a Dombóvári Uradalmat, melyhez Kozár is tartozott. Négy Kozár nevű település is volt a határban: Nagy-Kozár, Kozári malom, Kozár (szerbekkel) és Kozár (vegyes nemzetiségű).

1696-ban 5 szerb család telepedett le, a falu keletkezésének időpontjaként 1698-as esztendőt emlegetik. További szerb telepesek érkeztek 1717-től, akik nem örökös jobbágyok voltak, szabad költözés jogával rendelkeztek, állattenyésztéssel, később búza, árpa, kukorica és dohány termesztéssel foglalkoztak. Rendelkeztek téglafallal körülvett templommal, pópa lakással, iskolával. A települést 1751-től Ráckozár néven említik. 1735-től már éltek a faluban magyarok, németek, horvátok is az anyakönyvi bejegyzések szerint.

Német parasztház Egyházaskozáron

Lutheránus németek 1756-tól Eszterházy Miklós herceg megbízásából Birkenstock János Henrik parasztkolonizátor toborzására települtek Ráckozárra (a német Hessen tartományból közvetve, már Tolna vármegyéből, a Mercy birtokról), majd az Urbárium hatására 1762–67. között további telepesek érkeztek. A falu kiépült, vásártartási joggal is rendelkezett. A második világháború után kitelepítették a németek nagy részét, ma már csak a lakosság 7,2%-a német.

Helyükre bukovinai székelyeket és moldvai csángókat telepítettek a faluba; utóbbiak az 1948-ban megalakított Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes keretei között őrzik népi hagyományaikat. A Német Nemzetiségi Egyesület és Énekkar a rendszerváltozás után alakult meg, ápolva a német nemzetiségi kultúrát. A faluról megjelen könyvek időrendben: Pfeiffer János: Egyházaskozár rövid története (magyar és német nyelven 1986.), majd 1997-ben Egyházaskozár története a szerb falu keletkezésétől németek kitelepítéséig. 2004-ben Stefan Reitinger: Egyházaskozár és Laczkó Mihály: Észre sem vettük, magyarok lettünk című könyve.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Weisz Péter (független)
• 1994–1998: Weisz Péter (független)
• 1998–2002: Weisz Péter (független)
• 2002–2006: Weisz Péter (független)
• 2006–2010: Weisz Péter József (független)
• 2010–2014: Weisz Kornélia (független)
• 2014–2019: Weisz Kornélia (független)
• 2019-től: Weisz Kornélia (független)

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 11,9% németnek, 1,7% románnak mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,6%, református 1,4%, evangélikus 15,8%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (16,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Evangélikus temploma 1786-ban épült.
• Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma 1996-ban készült el.
• Első és Második világháborús emlékmű
• Lovasudvar
• Itt született Hatos Gusztáv, Baranya megye történetírója.

További információk

• Egyházaskozár Önkormányzatának honlapja