Pócsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pócsa
Pócsa.JPG
Pócsa címere
Pócsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállás község
Polgármester Nyisztor Sándor (független)[1]
Jegyző Kiss Annamária
Irányítószám 7756
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 171 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pócsa (Magyarország)
Pócsa
Pócsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 54′ 45″, k. h. 18° 28′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 45″, k. h. 18° 28′ 14″
Pócsa (Baranya megye)
Pócsa
Pócsa
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pócsa témájú médiaállományokat.

Pócsa (németül Botsch) község Baranya megyében, a Bólyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Villánytól északra (kb. 5 km), Borjád szomszédjában (3 km) fekvő település.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 1,1% horvátnak, 30,3% németnek, 1,1% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 4,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,4% (17,8% nem nyilatkozott).[3]

Története[szerkesztés]

A Karasica-patak völgyében fekvő pici, egyutcás település már a honfoglalás előtt is lakott hely volt.

A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, de hamarosan újratelepült. Érdekes, hogy a török után a szerb temetőben helyezték el halottjaikat a katolikusok is. A rácok (szerbek) már a 17. században letelepültek. Szláv dinasztiák: Radojsics, Melanovics, Borovácz, Vukovics. A Rákóczi-szabadságharc alatt újból néptelenné vált.

A 18. század végén az elnéptelenedett faluba németek költöztek. Az első német telepesek 1780 körül jöttek be Ulmból. Telepescsaládok a következők: Rozinger, Schindler, Schmidt, Wágner. A szláv vezetés továbbra is erős maradt. Jellemző, hogy a pár évtizede összegyűjtött földrajzi névanyagban sok a délszláv határjelölés. 1723-24-ben görögkeleti délszlávok érkeztek a faluba, akik azonban az első és második világháború között áttelepültek Jugoszlávia területére.

Elkészült a község címere, benne az egyik motívum az 1803-as pecsétet jelzi. Kisbudmér közelében, a rác temetőnél és a léckerítéses határkeresztnél szántás után őskori, római és középkori cseréptöredékek jönnek elő. A Wágner-portán a volt szerb templom néhány faragott kövét őrzik.

2001-ben lakosságának 13,4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1905-ben épült. Különlegessége a katolikus templomoknál szokatlan, kazettás mennyezete.
  • Német nemzetiségi tájház.

Források[szerkesztés]

  1. Pócsa települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Pócsa Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]