Csebény (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csebény
Csebény címere
Csebény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Borsos Viktor
Irányítószám 7935
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség87 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség26,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csebény (Magyarország)
Csebény
Csebény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 21″, k. h. 17° 55′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 21″, k. h. 17° 55′ 33″
Csebény (Baranya megye)
Csebény
Csebény
Pozíció Baranya megye térképén
Csebény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csebény témájú médiaállományokat.

Csebény (németül: Tschewing) község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szigetvártól északkeletre – légvonalban mintegy 16, közúton körülbelül 20 kilométerre –, Horváthertelend északi szomszédjában fekvő község, a szigetvári járás egyik legészakibb fekvésű települése. Zsáktelepülés, közúton csak a 67-es főút felől érhető el, a Szentlászlót és Almamelléket Ibafával összekötő 66 117-es közútról leágazva, a 66 127-es, majd pedig a 66 133-as úton.

Története[szerkesztés]

Az ismert történelmi forrásokban Csebényt legkorábban 1211-ből, majd 1466-ból említik, Chebe alakban. A középkorban a szomszédos – tőle nem sokkal északra fekvő, ma pusztának számító – Szabás falu lehetett jelentősebb, ugyanis 1332-1335 között ez utóbbit templomos helyként írták össze. 1542-ben Szabás plébániája már nem létezett, meglévő lakói elszegényedtek, majd a falu csakhamar el is néptelenedett. Csebény a török hódoltság alatt szintén elnéptelenedett.

1738-ban a település III. Károly király adományaként Horváth Dániel tulajdonába került. A Horváth-család a falut nem jobbágytelepülésként kezelte, lakóinak szolgáltatásai az úrbéri viszonyoknak megfelelőek voltak. Lényeges változást Csebény életében is az 1848-ban kimondott, majd 1853-ban császári nyílt paranccsal elrendelt jobbágyfelszabadítás hozott.

A második világháború után a lakosság túlnyomó többségét alkotó németek nagy részét kitelepítették. A rendszerváltás után önálló községi jogállást kapott, igazgatását az Almamellékkel, Ibafával és Horváthertelenddel közös körjegyzőség látja el.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Bóta András (független)[2]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019: Biswurm Sándor[3]
  • 2019-től: Borsos Viktor

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 4,3%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 14% (19,4% nem nyilatkozott).[4]

Címerének leírása[szerkesztés]

Pajzs: álló, háromszögű pajzs, kék mezejében lebegő helyzetű, szárán összefogott három arany búzakalásszal.

Sisak: szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.

Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő, jobbra fordult arany szarvas.[5]

Takarók: mindkét oldalon kék-arany.

Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSEBÉNY felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu elején található faragott „üdvözlőkapu”.
  • Helytörténeti gyűjtemény az egykori kultúrházban.
  • Faragott Szent Vendel-szobor a falu központjában.
  • Világháborús emlékmű a buszfordulónál kialakított parkban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  2. Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  3. Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  4. Csebény Helységnévtár
  5. A heraldikai leírásokban a címertani bal és jobb oldalak mindig ellentétesek a nézeti képpel, ugyanis a címertan szabálya értelmében mindig a címeres pajzsot viselő harcos szemszögéből írjuk le a címert. Esetünkben ezért jobbra fordult a sisakdíszben megjelenő szarvas!

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]