Csebény (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csebény
Csebény címere
Csebény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szigetvári
Jogállás község
Polgármester Biswurm Sándor[1]
Irányítószám 7935
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 98 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 26,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csebény (Magyarország)
Csebény
Csebény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 21″, k. h. 17° 55′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 21″, k. h. 17° 55′ 33″
Csebény (Baranya megye)
Csebény
Csebény
Pozíció Baranya megye térképén
Csebény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csebény témájú médiaállományokat.

Csebény (németül: Tschewing) község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szigetvártól északkeletre – légvonalban mintegy 16, közúton körülbelül 20 kilométerre –, Horváthertelend északi szomszédjában fekvő község, a szigetvári járás egyik legészakibb fekvésű települése. Zsáktelepülés, közúton csak a Szentlászlót és Almamelléket Horváthertelenddel összekötő alsórendű út egyik leágazása irányából érhető el.

Története[szerkesztés]

Az ismert történelmi forrásokban Csebényt legkorábban 1211-ből, majd 1466-ból említik, Chebe alakban. A középkorban a szomszédos – tőle nem sokkal északra fekvő, ma pusztának számító – Szabás falu lehetett jelentősebb, ugyanis 1332-1335 között ez utóbbit templomos helyként írták össze. 1542-ben Szabás plébániája már nem létezett, meglévő lakói elszegényedtek, majd a falu csakhamar el is néptelenedett. Csebény a török hódoltság alatt szintén elnéptelenedett.

1738-ban a település III. Károly király adományaként Horváth Dániel tulajdonába került. A Horváth-család a falut nem jobbágytelepülésként kezelte, lakóinak szolgáltatásai az úrbéri viszonyoknak megfelelőek voltak. Lényeges változást Csebény életében is az 1848-ban kimondott, majd 1853-ban császári nyílt paranccsal elrendelt jobbágyfelszabadítás hozott.

A második világháború után a lakosság túlnyomó többségét alkotó németek nagy részét kitelepítették. A rendszerváltás után önálló községi jogállást kapott, igazgatását az Almamellékkel, Ibafával és Horváthertelenddel közös körjegyzőség látja el.

Címerének leírása[szerkesztés]

Pajzs: álló, háromszögű pajzs, kék mezejében lebegő helyzetű, szárán összefogott három arany búzakalásszal.

Sisak: szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.

Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő, jobbra fordult arany szarvas.[3]

Takarók: mindkét oldalon kék-arany.

Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSEBÉNY felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu elején található faragott „üdvözlőkapu”.
  • Helytörténeti gyűjtemény az egykori kultúrházban.
  • Faragott Szent Vendel-szobor a falu központjában.
  • Világháborús emlékmű a buszfordulónál kialakított parkban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A heraldikai leírásokban a címertani bal és jobb oldalak mindig ellentétesek a nézeti képpel, ugyanis a címertan szabálya értelmében mindig a címeres pajzsot viselő harcos szemszögéből írjuk le a címert. Esetünkben ezért jobbra fordult a sisakdíszben megjelenő szarvas!

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]