Kemse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kemse
Kemse címere
Kemse címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Sellyei
Jogállás község
Polgármester Vető János István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7839
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 56 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 6,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kemse (Magyarország)
Kemse
Kemse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 49′ 25″, k. h. 17° 54′ 46″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 25″, k. h. 17° 54′ 46″
Kemse (Baranya megye)
Kemse
Kemse
Pozíció Baranya megye térképén

Kemse (horvátul Kemša[3]) község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Sellyétől dél-délkeletre, Vajszlótól délnyugatra, Lúzsok és Zaláta között helyezkedik el. Az egész falu egy, a környezetéből kissé kiemelkedő földhalomra épült, amit szinte minden irányból egykori Dráva-holtágak vesznek körül. Emiatt a falukép is jellegzetes: a házak nem egy vagy több utca hosszában épültek meg, hanem egy kör alakú térség körül, gyűrű alakban, ennélfogva Kemse bokortelepülésnek tekinthető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első ismert okleveles említése 1320-ból való, ekkor már a maival azonos névalakban bukkan fel a falu neve. Múltjáról évszázadokat átívelően kevés adat került elő; ismert történelme nagy részében valószínűleg a pécsi káptalan birtoktestéhez tartozhatott. 1542-ben 4½, 1561-ben 5½ jobbágyportát írtak itt össze, 1721-ben három-három magyar jobbágy- illetve zsellércsalád lakta a falut. 1807-ben 20 háza és 140 lakosa volt, 1828-ra pedig már 220-ig kúszott fel a lakosok száma, ám ettől az időszaktól kezdve a lélekszám nagyjából folyamatos csökkenésnek indult. Kemsét az egykézés hatásai is az Ormánság átlagánál jobban sújtották.

A falu határa mindig vízjárta terület volt, több 18. századi térképen is ártéri erdők és vadvizek szövevénye öleli körül a települést.[4] A történelem során a lakosságnak mindig jelentős hányada élt pákász életmódot, a hosszabb-rövidebb ideig vízzel elöntött egykori holtágak, morotvák adottságait kihasználva.

Látnivalók, nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu mai kőtemploma 1913-ban épült.
  • Korábban a településnek fatornyos temploma volt, amit az 1910-es évekre rossz állapota miatt felhagytak, majd lebontottak; díszes, festett mennyezeti fakazettái ma a Magyar Nemzeti Múzeum anyagának részét képezik.

A település az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kemséről szól az Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete című, 1936-ban megjelentetett szociográfiai kiadvány, amely egy-egy kihajtható térképpel, illetve grafikonnal, valamint számos illusztrációval jelent meg, a Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Bt. gondozásában, tíz szerző műveként, gróf Teleki Pál előszavával.[5]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Kemse. Virágos Magyarországért. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  5. Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete (pdf). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemse témájú médiaállományokat.