Hetvehely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hetvehely
Árpád-kori templom
Árpád-kori templom
Hetvehely címere
Hetvehely címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzentlőrinci
Jogállás község
Polgármester Wágner Antal József (független)[1]
Irányítószám 7681
Körzethívószám 73
Testvértelepülései
Lista
Rafz
Népesség
Teljes népesség 500 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hetvehely (Magyarország)
Hetvehely
Hetvehely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 08′ 02″, k. h. 18° 02′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 02″, k. h. 18° 02′ 44″
Hetvehely (Baranya megye)
Hetvehely
Hetvehely
Pozíció Baranya megye térképén
Hetvehely weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetvehely témájú médiaállományokat.

Hetvehely (németül: Hetvehell, horvátul Tević[3]) község Baranya megyében, a Szentlőrinci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Közúton Pécs felől Szentlőrincnél kell letérni. Hetvehely megállóhely a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon található.

Története[szerkesztés]

Hetvehely Árpád-kori település. Neve a magyar hétfő és a hely szavak összevonásával keletkezhetett. Ez arra utal, hogy valaha hétfőn voltak itt a vásárok. A beköltöző német telepesek ,,Hetfehell’’-nek nevezték. A török hódoltság idején elnéptelenedett, sokkal később újra benépesült. Az új Hetvehely nem a régi falu helyére épült, mert a környék elvadult volt. Ezt bizonyítja, hogy a 18. század első három évtizedében nem említették a középkori templomot a vizitációk.

1979. január 1-jén hozzácsatolták az elnéptelenedő Kán (németül: Kaan[4]) falut is, amely azóta építészetileg védett település lett a maga hatvan házával.[5]

2001-ben lakosságának 7,5%-a német, 8,8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 28,1% cigánynak, 20,4% németnek mondta magát (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,7%, református 2,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,5% (22,1% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpád-kori templom

A 13. századi gótikus stílusú műemlék templom a falu legősibb nevezetessége. Feltehetően a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorának tartozéka volt, mellette remeteházzal. A 18. század eleji püspöki vizitációk során szóba sem került, mert a török időkben a környezete annyira elvadult, hogy csak később bukkantak rá. A templomot a 18. században átalakították, 1760-ban készült el. A gótikus templom falaira barokk stílusú magasítást, ablakokat és boltívet húztak. Fekete rokokó oltárt készíttetek. Ez később a mai templom szentsír-oltára lett. A középkori eredetű falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence is található benne.

A megrongálódott, középkori templomot ugyan helyreállították, de 1883-ban új templom épült a közelében, ezért a régi elhagyatottá vált. Szőnyi Ottó művészettörténész 1911-ben megjelent írásából tudható, hogy akkoriban gazdasági épületként használták, hajójában szénapajta, szentélyében és sekrestyéjében pedig húsfüstölő működött. Emiatt a középkori képeket vastag korom borította. Az 1970-es években műemléki szempontból helyreállították az épületet. A templom alaprajzából derült ki, hogy a 13. században épülhetett. A kapu fölötti három ablak közül a nyugati magasabban van a karzat miatt. Ez azt jelzi, hogy az urasági karzat is a 13. században készült. A gótika idején a templomhoz sekrestyét építettek. A szentély négyzetes alaprajzú. A 20. század elején az ősi templom szentélyében felfedeztek egy "metterciát", amely a 14. századi itáliai festőiskolák kedvelt témája volt. Ugyanakkor fedeztek fel egy másik freskót is.

Források[szerkesztés]

  1. Hetvehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  5. Újraélednek a kihalt települések
  6. Hetvehely Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]