Ugrás a tartalomhoz

Szőnyi Ottó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőnyi Ottó
SzületettSzákovics Ottó Gyula
1876. július 13.
Pécs
Elhunyt1937. március 13. (60 évesen)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1898, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi Ottó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szőnyi Ottó, született Szákovics Ottó Gyula (Pécs, 1876. július 13.[1] – Pécs, 1937. március 13.) magyar régész, levéltáros, művészettörténész, Pécs ókeresztény régészeti emlékeinek kutatója, az egyházművészet jelentős képviselője, az első pécsi múzeumigazgató, katolikus pap.[2][3]

Életpályája

[szerkesztés]

Szákovics János szabó és Hüfner Dorottya fia. Teológiai és jogi tanulmányai befejezése után, hivatásának teljesítése közben is már jelentős, Pécs történetére vonatkozó tudományos eredményeket ért el.[3] 1907-ben a Pécsi Jogakadémia tanára,[2] 1908-tól pedig a Városi Múzeum igazgatója volt.[3]

Régészeti, helytörténeti és művészettörténeti kutatásainak főbb területei: az ókori Pécs, latinul Sopianae, temetőjének lokalizálása, ókeresztény sírkamrák feltárása, a Pécsi székesegyház építéstörténetének vizsgálata, a kőtár anyagának feldolgozása, a székesegyházi ékszerek, kincstár, ruhatár és könyvtár leltározása, a káptalani levéltár rendezése.[3] A pécsi ókeresztény kornak jelentős kutatójaként nevéhez fűződik a Pécsi székesegyház nyugati bejárata előtti, 1600 éves Cella Septichora feltárása 1922-ben, mely egyike a három eddig ismeret pannóniai ókeresztény sírkápolnáknak.[2]

1921-ben kinevezték a Műemléki Országos Bizottság előadójának; e téren végzett munkája évtizedekre meghatározta a hazai műemlékvédelem tevékenységének irányát.[2][3] 1934-től az iparművészeti iskola tanára volt.[2]

1937. március 13-án hunyt el, sírja a pécsi Központi temetőben található.[4]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A pécsi őskeresztény sírkamra (Budapest, 1906)[2]
  • A pécsi püspöki múzeum kőtára (Budapest, 1906)[2]
  • A kőröshegyi középkori templom (Budapest, 1924)[2]
  • Régi magyar templomok (Budapest, 1934)[2]
  • Pécs: Útmutató a városban, a környéken és a Mecsekben (Pécs, Danubia könyvkiadó)[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Születési bejegyzése a pécsi rk. keresztelési akv. 104/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  2. a b c d e f g h i Magyar Elektronikus Könyvtár: Magyar életrajzi lexikon 1900-1990. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  3. a b c d e Bánfai József, Káplárné Nagy Rózsa: A Pécsi Szemle Repertóriuma (1998-) a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának elektronikus könyvtárában. [2010. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  4. BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék. [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  5. A könyv adatlapja az antikvarium.hu-n. (Hozzáférés: 2011. július 13.)

További információk

[szerkesztés]