Drávaszabolcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Drávaszabolcs
A felrobbantott vasúti híd (1941)
A felrobbantott vasúti híd (1941)
Drávaszabolcs címere
Drávaszabolcs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás község
Polgármester Baráth Attiláné (független)[1]
Irányítószám 7851
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség697 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség62,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávaszabolcs (Magyarország)
Drávaszabolcs
Drávaszabolcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 48′ 23″, k. h. 18° 12′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 23″, k. h. 18° 12′ 40″
Drávaszabolcs (Baranya megye)
Drávaszabolcs
Drávaszabolcs
Pozíció Baranya megye térképén
Drávaszabolcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávaszabolcs témájú médiaállományokat.

Drávaszabolcs község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Baranya megye déli részén, a Dráva folyó közelében, A Nyárád-Harkányi síkon terül el, ami az Alföld lenyugatibb nyúlványa. Közúton Pécs-Harkány felől az 58-as főúton közelíthető meg. Hídja egyben Horvátország felé nyíló nemzetközi határátkelőhely. Közvetlen szomszédságában Gordisa, Drávapalkonya és Drávacsehi található. A határon túl Alsómiholjác az első horvát település.

Története[szerkesztés]

A terület már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált régészeti leletek alapján.

A település nevét 1216-ban már említették Zobolson alakban írva, majd 1395-ben Zabolch, 1478-ban Zabolcz formában írták. A falu egykor a Kán nemzetség birtoka volt. Első név szerint ismert birtokosai az e nemzetségből származó Siklósi család tagjai voltak.

A török idők alatt a település nem néptelenedett el, ekkor a Zrínyiek birtoka volt. Az 1700-as években Caprara-birtok volt és ekkor a Siklósi uradalomhoz tartozott. A 18. században a Batthyány családot írták Drávaszabolcs birtokosának.

1991-ben a délszláv háború idején számos horvát menekült Magyarországra a határátkelőn keresztül. Voltak olyan napok, amikor a magyar határőröknek be kellett ásniuk magukat a földbe a lövedékek miatt.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Varga Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014:
  • 2014–2019: Baráth Attiláné (független)[1]
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 2,6% horvátnak, 0,9% németnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 25%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,7% (23% nem nyilatkozott).[5]

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Horvátul a falu neve az alsószentmártoni horvátok által használt Saboč, vagy a čađavicaiak által használt Sabloč.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ”14önkvál” nevű ref-eknek
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Lelkipásztor a végeken
  4. Drávaszabolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  5. Drávaszabolcs Helységnévtár
  6. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 23.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]