Szava

Szava
református templom
Szava címere Szava zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Vig Imre Béla (független)
Irányítószám	7813
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	319 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 18° 10′ 34″45.9024, 18.176211111111
Szava Pozíció Baranya vármegye térképén
Szava weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szava témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szava község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.

Fekvése

Siklóstól északnyugatra helyezkedik el; a szomszédos települések: észak felől Szőke, északkelet felől Garé, kelet felől Csarnóta, dél felől Márfa és Diósviszló, nyugat felől Babarcszőlős, északnyugat felől pedig Ócsárd. A Drávaszög északnyugati végpontja.

Megközelítése

Észak-déli irányban végighalad a községen a Görcsönytől Harkányig húzódó 5814-es út, így ezen érhető el mindkét végponti település felől, Ócsárd, illetve Diósviszló érintésével; Garéval az 5813-as út köti össze. [Külterületeit északon érinti még az 5815-ös út is, de az a lakott területeit elkerüli.]

A megyeszékhely, Pécs felől indulva Görcsönyig kell eljutni az 5801-es úton, majd onnan az 5814-esen, vagy Túrony északi széléig az 58-as főúton, majd onnan Garén keresztül érhető el a település az 5815-ös és az 5813-as úton.

Hajdan érintette a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal is, amit azonban 1971 nyarán megszüntettek. A vonalnak egy megállási pontja volt itt, Szava megállóhely.

Története

Szava és környéke ősidők óta lakott település. Területén az újkőkorból, réz- és bronzkorból származó leletek kerültek felszínre.

Az Árpád-kori települést az oklevelek 1290-ben említették először, Zawa alakban írva.

A 13. század közepe körül a település Kórogyi Keled fia Gergely birtoka volt. 1290-ben birtoka harmadrészét Jolenthnek, Péc nemzetségbeli László feleségének adta át leánynegyed címén. 1296-ban Keled unokái osztozkodásakor a birtokot Philipus fiai kapták. 1320-ban Philipus fia Lőrinc tartozékaival együtt cserébe adta Szente-Mágócs nemzetségbeli Lubrech fia János baranyai ispánnak 1000 M. értékben.

A török időkben sem néptelenedett el teljesen, csupán a Vaskapu-puszta nevű településrésze vált lakatlanná. Lakossága mindvégig magyar volt. 1542-ben a somogyvári apát birtokai közé sorolták. 1554-es defteri összeírás szerint 26 adózó család lakta.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Ózdi Kálmán (FKgP)
• 1994–1998: Ózdi Kálmán (FKgP)
• 1998–2002: Ózdi Kálmán (FKgP)
• 2002–2005: Palotásné Vörös Julianna (független)
• 2005–2006: Palotásné Vörös Julianna (független)
• 2006–2010: Palotásné Vörös Julianna (független)
• 2010–2012: Palotásné Vörös Julianna (független)
• 2012–2014: Haszillóné Lovas Beatrix (független)
• 2014–2019: Haszillóné Lovas Beatrix (független)
• 2019–2024: Haszillóné Lovas Beatrix (független)
• 2024– : Vig Imre Béla (független)

A településen az 1994. december 11-én megtartott önkormányzati választás különleges érdekessége volt, hogy a három polgármesterjelölt között ketten is kisgazda színekben indultak, egymás ellen. Ehhez hasonló eset történt ugyanabban az évben Máriakálnokon, ahol egymással szemben indult két olyan polgármesterjelölt, akik a KDNP és az FKgP együttes támogatását tudhatták maguk mögött, Sárszentmihályon, ahol a hat polgármesteri aspiráns között két MSZP-s jelölt is vetélkedett egymással, valamint Úriban, ahol öten szálltak versenybe a polgármesteri székért, köztük ketten is Úri Község Gazdakörének jelöltjeként; az 1998-as és 2002-es önkormányzati választásokon pedig Töttösön, ahol az előbbi évben három, utóbbiban két, egymás ellen induló polgármesteri aspiráns is egyazon jelölő szervezet (egy helyi egyesület) színeit viselte.

2005. július 30-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Szaván, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.

2012. július 1-jén ismét időközi polgármester-választásra került sor a községben, ezúttal az előző polgármester halála miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	334	327	327	307	305	336	335	319
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 16,1% cigánynak, 16,4% németnek mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,4%, református 17,9%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 12,9% (15,2% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 74,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,6% cigánynak, 8,3% németnek, 0,6% horvátnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (25,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36% volt római katolikus, 10,1% református, 0,3% görög katolikus, 1,5% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (45,8% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református templom. Keletkezése bizonytalan. 1792-ben és 1805-ben jelentősen átalakították. 1805-ben tornyot emeltek neki. Az építéshez gróf Batthyány Theodor 4000 téglával járult hozzá, a torony gombját két szavai lakos, Jakab József és Pátkai József fizette.

Kossuth Lajos utca

Források

• Győrffy György: Baranya vármegye.
• Révai lt. in Sirmio I. 10, H. VI. 371)
• Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7 

Önkormányzat címe

• 7813 Szava, Kossuth Lajos u.41.