Maráza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Maráza
Maráza, templom.jpg
Maráza címere
Maráza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállás község
Polgármester Hoffmann János (független)[1]
Irányítószám 7733
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 172 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Maráza (Magyarország)
Maráza
Maráza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 04′ 29″, k. h. 18° 30′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 29″, k. h. 18° 30′ 50″
Maráza (Baranya megye)
Maráza
Maráza
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maráza témájú médiaállományokat.

Maráza (horvátul Maraza[3], németül: Marase[4]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban. Pécsváradtól délkeletre, Geresdlak és Kékesd között fekvő zsáktelepülés.

Története[szerkesztés]

Még az 1887 évi kataszteri térképen is fel volt tüntetve a mai Maráza elődje, Alsó- és Felső-Hidága Maráza északi és keleti felén.

Hidágát az oklevelek 1292-1297 között említették először, Hidagay néven, mint a hídágai nemesek birtokát. A hídágai nemesek gyakran szerepeltek a megyei közéletben, részben mint a Gyulaiak megbízottjai: 1319-ben Artolf nevét, valamint első feleségétől született fiát, Domokost említette egy korabeli oklevél.

A falu a török uralom alatt elnéptelenedett, és a régi falutól délebbre, mai helyén alakult ki az új falu, Maráza. 1720-ban délszláv, majd 1730-ban német telepesek kezdték benépesíteni a falut, később magyar nyelvű lakosok is letelepedtek itt. A magyarok érkezésével egyidőben pedig megkezdődött a sokácok elköltözése.

A 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 731 lakosa volt, ebből 245 magyar, 398 német, 88 horvát, melyből 531 római katolikus, 27 feformátus, 155 evangélikus volt.

Az 1990 évi népszámláláskor 224, 2001-ben 215, 2008. január 1-jén pedig 199 lakosa volt Marázának.

A falun átvezet a 2010-ben átadott Baranyai Zöldtúra, mely kitűnő gyalogtúra célpontokat kínál Liptód és Geresdlak felé.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 2,2% horvátnak, 27,9% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 2,2%, evangélikus 10,6%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 2,8% (19% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mária-kápolna, Szent-kút és a Mária-forrás - búcsújáró hely. (Megközelíthető a zöld sáv jelzésű turistaútról leágazó zöld kör jelzésű úton.)

Források[szerkesztés]

  1. Maráza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 július 1)
  5. Maráza Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

http://baranyaidombsag.ucoz.hu/ A Baranyai-dombság honlapja.

http://maraza.atw.hu Maráza Község Honlapja

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]