Ugrás a tartalomhoz

Felsőegerszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőegerszeg
Római katolikus templom (épült: 2000)
Római katolikus templom (épült: 2000)
Felsőegerszeg címere
Felsőegerszeg címere
Felsőegerszeg zászlaja
Felsőegerszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásközség
PolgármesterHerke Csaba (független)[1]
Irányítószám7370
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség118 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′, k. h. 18° 08′46.250000°N 18.133333°EKoordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 18° 08′46.250000°N 18.133333°E
Felsőegerszeg (Baranya vármegye)
Felsőegerszeg
Felsőegerszeg
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőegerszeg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Felsőegerszeg község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Baranya-csatorna völgye melletti lankák között bújik meg, Sásdtól alig másfél kilométerre délkeletre; a Hegyhát viszonylag kedvező adottságokkal rendelkező kistelepülései közé tartozik. Közigazgatási területének nyugati szélét érinti a 66-os főút is, de központjába csak abból, a 27. kilométere előtt kelet felé leágazva lehet eljutni, a Varga irányába induló 65 189-es, majd északnak fordulva a 65 191-es számú mellékutakon.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve az égerfa név és a szeglet, zug jelentésű szög összetételéből adódik. A felső előtag megkülönböztető szerepű.

Története[szerkesztés]

A dombokra Y alakban felkúszó falu már az őskorban is lakott volt, amit késő bronzkori, vaskori feltárt sírok is tanúsítanak. Felsőegerszeg nevét első írásos említésekor Egörszeg néven írták.

A török hódoltság idején többször települt újra. A 18. században székesegyházi birtok volt.

A nagy kiterjedésű erdők irtása növeli a tájék eltartóképességét, lakossága azonban 1870-ben 306, 1941-ben 325, hogy aztán folyamatosan csökkenjen: 1990-ben 216, 2011-ben 129.[3]

Neve 1904 óta Felsőegerszeg, már akkor a sásdi jegyzőség része.

A két világháború között népkönyvtár, 1946-tól földműves szövetkezet működik a faluban. 1960-ban alakult meg a termelőszövetkezet, amely 1965-ben egyesült a sásdival.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Papp Magdolna Jolán (független)[4]
  • 1994–1998: Papp Magdolna (független)[5]
  • 1998–2002: Papp Magdolna Jolán (független)[6]
  • 2002–2006: Papp Magdolna Jolán (független)[7]
  • 2006–2010: Papp Magdolna Jolán (független)[8]
  • 2010–2014: Papp Magdolna (független)[9]
  • 2014–2019: Papp Magdolna Jolán (független)[10]
  • 2019–2024: Herke Csaba (független)[1]
  • 2024– :

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
129
123
128
116
108
125
118
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 5,8% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65%, református 0,7%, görög katolikus 0,7%, felekezeten kívüli 20,4% (13,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 77,6%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,4% volt római katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 13,6% felekezeten kívüli (59,2% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Oltárkép: "Et resurrexit..." – secco (Matthias Grünewald Feltámadás c. oltárképének (1515) egy részlete nyomán)
  • Mária szobor
1997-ben készült, turisztikai látványosságként emlegetik. Egyre gyakrabban látogatnak ide a művészeti élet jeles képviselői, kortárs alkotóművészek. Bocz Gyula szobrászművész carrarai márványból alkotta meg az „Áldott Madonna” alakját.
  • Templom
2000-ben, négy hónap alatt, Szonner Ádám (1927–2007) sásdi kanonok munkája és közreműködése nyomán közösségi munkával épült. A templomot Dipl.-Ing. Franz Wesinger németországi építész tervezte. A templom oltárképét („Et resurrexit…” – secco) Sáska Zoltán Attila készítette Matthias Grünewald Feltámadás c. oltárképének (1515) egy részlete alapján.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_02 A népesség adatai 1870–2011 között.
  4. Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  9. Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  10. Felsőegerszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
  11. Felsőegerszeg Helységnévtár
  12. Felsőegerszeg Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]