Egyházaskozár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ráckozár szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egyházaskozár
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Egyházaskozár címere
Egyházaskozár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállás község
Polgármester Weisz Kornélia (független)[1]
Irányítószám 7347
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség717 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség30,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egyházaskozár (Magyarország)
Egyházaskozár
Egyházaskozár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 49″, k. h. 18° 19′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 49″, k. h. 18° 19′ 03″
Egyházaskozár (Baranya megye)
Egyházaskozár
Egyházaskozár
Pozíció Baranya megye térképén
Egyházaskozár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházaskozár témájú médiaállományokat.

Egyházaskozár (németül: Ratskoslar) község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Szászvártól északnyugatra, Bikal keleti szomszédjában fekvő település. Központján a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad végig, amelyből itt ágazik ki két öt számjegyű bekötőút: dél felé, Hegyhátmarócra a 65 186-os, északkelet felé, Szárász irányába pedig a 65 193-as számú mellékutak. Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti a Mekényes-Mágocs közti 6539-es út is.

Története[szerkesztés]

A kis 800 lelkes Árpád kori település már a honfoglalás kora óta lakott, templomos hely volt, mire nevéből is következtetni lehet.

A falu első lakosai valószínűleg a honfoglaló magyarsággal ide érkezett kazár (kozár) segédcsapatok e helyen letelepedett tagjai lehettek. Az első írásos emlék 1058-ból származik. A középkorban több néven is szerepelt, mint: Kozár, Nagy-Kozár, Felsew-Kozár, földesurai is változtak ez idő alatt.

Tinódi Lantos Sebestyén egyik dalában szerepel a község neve. „Verbőci Imrének Kaszon hadával kozári mezőn viadalja” címen a község határában lezajlott török (1542. március 25.) elleni csata történetét beszéli el.

Nagy-Kozár 1542 végén került török uralom alá. A mai Egyházaskozártól kissé keletebbre helyezkedett el, a török idők utolsó évtizedeiben áldozatul esett a hadak vonulásának.

1695-ben Esterházy Pál szerezte meg a Dombóvári Uradalmat, melyhez Kozár is tartozott. Négy Kozár nevű település is volt a határban: Nagy-Kozár, Kozári malom, Kozár (szerbekkel) és Kozár (vegyes nemzetiségű).

1696-ban 5 szerb család telepedett le, a falu keletkezésének időpontjaként 1698-as esztendőt emlegetik. További szerb telepesek érkeztek 1717-től, akik nem örökös jobbágyok voltak, szabad költözés jogával rendelkeztek, állattenyésztéssel, később búza, árpa, kukorica és dohány termesztéssel foglalkoztak. Rendelkeztek téglafallal körülvett templommal, pópa lakással, iskolával. A települést 1751-től Ráckozár néven említik. 1735-től már éltek a faluban magyarok, németek, horvátok is az anyakönyvi bejegyzések szerint.

Német parasztház Egyházaskozáron

Lutheránus németek 1756-tól Eszterházy Miklós herceg megbízásából Birkenstock János Henrik parasztkolonizátor toborzására települtek Ráckozárra (a német Hessen tartományból közvetve, már Tolna megyéből, a Mercy birtokról), majd az Urbárium hatására 1762–67. között további telepesek érkeztek. A falu kiépült, vásártartási joggal is rendelkezett. A második világháború után kitelepítették a németek nagy részét, ma már csak a lakosság 7,2%-a német.

Helyükre bukovinai székelyeket és moldvai csángókat telepítettek a faluba; utóbbiak az 1948-ban megalakított Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes keretei között őrzik népi hagyományaikat. A Német Nemzetiségi Egyesület és Énekkar a rendszerváltozás után alakult meg, ápolva a német nemzetiségi kultúrát. A faluról megjelen könyvek időrendben: Pfeiffer János: Egyházaskozár rövid története (magyar és német nyelven 1986.), majd 1997-ben Egyházaskozár története a szerb falu keletkezésétől németek kitelepítéséig. 2004-ben Stefan Reitinger: Egyházaskozár és Laczkó Mihály: Észre sem vettük, magyarok lettünk című könyve.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Weisz Péter (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014:
  • 2014–2019: Weisz Kornélia (független)[1]
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 11,9% németnek, 1,7% románnak mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,6%, református 1,4%, evangélikus 15,8%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (16,6% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  4. Egyházaskozár Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]