Kétújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kétújfalu
Kétújfalu megszűnt vasútállomása a Barcs–Villány-vasútvonalon[1]
Kétújfalu megszűnt vasútállomása a Barcs–Villány-vasútvonalon[1]
Kétújfalu címere
Kétújfalu címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Klózer Gyula (független)[2]
Irányítószám 7975
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség703 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség41,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kétújfalu (Magyarország)
Kétújfalu
Kétújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 17″, k. h. 17° 43′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 17″, k. h. 17° 43′ 15″
Kétújfalu (Baranya megye)
Kétújfalu
Kétújfalu
Pozíció Baranya megye térképén
Kétújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétújfalu témájú médiaállományokat.

Kétújfalu (németül: Neudorf,[4] horvátul: Ujfaluba) község Baranya megyében, a Szigetvári járásban, Szigetvártól 13 km-re délnyugatra. Magyarújfalu és Németújfalu egyesítésével keletkezett 1940-ben.

Elnevezései[szerkesztés]

Horvátul a település neve a drávakeresztúriak által használt Ujfaluba. Ezenkívül létezett még a barcsiak által használt Ufaluba és a tótújfalusiak által használt Vujfaluba alak is.[5]

Története[szerkesztés]

A településen és környékén már az i. e. 4. században is éltek emberek. A kelták Osireat nevű törzse lakta. A honfoglalás korában Botond és Karász népei telepedtek meg itt. 1479-ben[Barcshoz tartozó településnek írták.

A 17. században már két újfalu nevű település volt: Magyar- és Német-Újfalu. 1940-ben egyesült a két község. Nevében először nem volt megegyezés, Nagyújfalunak nevezték, s végül 1942-ben megkapta végleges nevét, a mai Kétújfalut.

A településhez tartozott még Szentmihályfa puszta is.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,7% horvátnak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (19,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 10,6%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,1% (24,6% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Tájház
  • Horgásztó

Híres emberek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]