Páprád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Páprád
Páprád címere
Páprád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Vörös Kálmán (független)[1]
Irányítószám 7838
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség150 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség11,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Páprád (Magyarország)
Páprád
Páprád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 53′ 30″, k. h. 18° 00′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 30″, k. h. 18° 00′ 38″
Páprád (Baranya megye)
Páprád
Páprád
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Páprád témájú médiaállományokat.

Páprád község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Ormánság északi részén fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Bogádmindszent, kelet felől Hegyszentmárton, délkelet felől Kórós, dél felől Adorjás, Sámod és Baranyahídvég, délnyugat felől Vajszló, nyugat felől Besence, északnyugat felől pedig Gilvánfa.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Pécs és Vajszló irányából egyaránt az 5801-es úton.

Története[szerkesztés]

A falu nevét az oklevelek 1322-ben említették először Paprad alakban. A település a margitszigeti apácák sámodi uradalmához tartozott. 1322-ben Németi Ambrus fia, Jakabnak fia, János támasztott rá igényt, de az országbíró az apácáknak hagyta.

A török hódoltság alatt egyházi birtok volt, először a klarisszáké, majd a római katolikus egyházé volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Lőrincz Béláné (független)[3]
  • 1994–1998: Lőrincz Béláné (független)[4]
  • 1998–2002: Id. Lőrincz János (független)[5]
  • 2002–2006: Lőrincz János (független)[6]
  • 2006–2010: Id. Lőrincz János (független)[7]
  • 2010–2014: Id. Lőrincz János (független)[8]
  • 2014–2019: Kerékgyártó Péter (független)[9]
  • 2019-től: Vörös Kálmán (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 12,1%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 8,3% (16,6% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - 1863-ban épült klasszicista stílusban.
  • Tornácos parasztháza műemlék.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=07010
  3. Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  5. Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  6. Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  10. Páprád Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]