Sámod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sámod
Sámod címere
Sámod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Bónis Imre János (MSZP)[1]
Irányítószám 7841
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 173 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sámod (Magyarország)
Sámod
Sámod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 51′ 18″, k. h. 18° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 18″, k. h. 18° 02′ 15″
Sámod (Baranya megye)
Sámod
Sámod
Pozíció Baranya megye térképén
Sámod weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sámod témájú médiaállományokat.

Sámod község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sámod kis ormánsági zsákfalu, lényegében egyutcás település, Vajszlótól néhány kilométerre keletre. Legközelebbi szomszédai nyugatról Baranyahídvég, kelet felől pedig Adorjás; déli és északi irányból jobbára lakatlan mezőgazdasági területek határolják. Közúton csak a Sellye és Harkány közötti országút felől lehet megközelíteni, a faluba vezető leágazás nagyjából félúton helyezkedik el a két kisváros között.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori település nevét 1244-ben említették először az oklevelek Samud néven. A település a Bár–Kalán nemzetség birtoka volt.

1244-ben Gurk fia Gurk itteni sámodi birtokrészét 6 M-ért eladta Pósa fiának, Nána ispánnak.

1257-ben Nána ispán IV. Béla király engedélyével az egész sámodi uradalmat és a hozzá tartozó 13 falut feleségére, Majs leányára ruházta át, és egy tagban lévő határát is leiratta. E határjárás a mai Sámod, Hídvég, Páprád és Besence területét foglalta magába.

1266-ban Nána ispán 15 faluval együtt a margitszigeti apácákra hagyta, mely adományt 1276-ban a pápa is megerősített, most már 12 faluval.

1286-ban Tétény nemzetségből származó Pekri Pál lerombolta az apácák Sámod faluját, s kárpótlásként 12 ökröt adott nekik, később pedig Németi Ambrus fia Jakab fia János foglalta el Pápráddal együtt, s csak 1322-ben adta vissza, s kártérítésként 32 ökröt, 3 kancát, 3 csikóval, 20 disznót adott.

1334-ben papja 8 bani pápai tizedet fizetett.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 27,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,9%, református 14,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 9,2% (10,3% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma

Források[szerkesztés]

  1. Sámod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sámod Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]