Erdősmecske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdősmecske
Erdősmecske címere
Erdősmecske címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsváradi
Jogállás község
Polgármester Benkovics Sándor Győzőné (független)[1]
Irányítószám 7723
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 362 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 13,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 237[3] m
Terület 26,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdősmecske (Magyarország)
Erdősmecske
Erdősmecske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 40″, k. h. 18° 30′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 40″, k. h. 18° 30′ 40″
Erdősmecske (Baranya megye)
Erdősmecske
Erdősmecske
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdősmecske témájú médiaállományokat.

Erdősmecske (1948-ig Rácmecske, németül Ratzmetschke, horvátul Mečka[4]) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Pécsváradtól 7 km-re kelet-északkeletre, Feked, Apátvarasd és Lovászhetény között fekvő település.

Története[szerkesztés]

A falu területét már Árpád-kori feljegyzések említik a pécsváradi bencés kolostor birtokai közt, de a 11. század elején még lakatlan.

Később magyarokkal települ be, de a török megszállás idején a falu elnéptelenedik. A helyükre szerbek (rácok) költöznek, ezért a település neve egészen 1948-ig Rácmecske volt.

Valójában a lakosság összetétele már jóval korábban jelentősen átalakult. A törökök kiűzése után a falu egyik részébe fuldai németek települtek. 1766-ban a németek építették itt az első templomot, ennek helyén áll az 1813-ban épült késő barokk templom, amelyet a Kisboldogasszonynak szenteltek.

A 19. században a szerb lakosság elfogyott, csak kis templomuk maradt utánuk.

A második világháborút követő időszak azonban újabb, tragikus változást hozott. A falu szinte minden német lakosát kitelepítették, a statisztikák szerint 250 embert.[5] A helyükre székely családok költöztek.

A kitelepített németek közül ma sokan visszajárnak ide, több épületet megvásároltak ott, ahol valamikor saját házukat vették el tőlük kártérítés nélkül.

2001-ben lakosságának 21,2%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

A falu október harmadik vasárnapján rendezi Lukács-napi búcsúját, egyidőben a Pécsváradi Leányvásárral. Az innen elszármazottak kétévente egyszer találkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

Erdősmecske környéke az ország kevés számú gránitlelőhelyeinek egyike. Korábban a kőzetet a településtől délre fekvő bányában fejtették ki, majd vasúton szállították tovább Pécs illetve Bátaszék felé.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erdősmecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Erdősmecske, Hungary Page (magyar nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. A Szovjetunióba hurcolt magyarországi németek és a Németország nyugati és szovjet zónáiba kitelepítettek száma településenként
  6. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]