Erdősmecske

	Erdősmecske
	Római katolikus templom
	; Erdősmecske címere
	; Erdősmecske címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsváradi
Jogállás	község
Polgármester	Benkovics Sándor Győzőné (független)
Irányítószám	7723
Körzethívószám	72
	Népesség
Teljes népesség	314 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	13,2 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	237 m
Terület	26,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Erdősmecske Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 10′ 40″, k. h. 18° 30′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 40″, k. h. 18° 30′ 40″
	Erdősmecske Pozíció Baranya vármegye térképén
	Erdősmecske weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Erdősmecske témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Erdősmecske (1948-ig Rácmecske, németül Ratzmetschke, horvátul Mečka^[4]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Geresdi-dombság és a Keleti-Mecsek között fekszik, Pécsváradtól mintegy 7 kilométerre kelet-északkeletre.

A szomszédos települések: észak felől Ófalu, kelet felől Feked, dél felől Geresdlak, délnyugat felől Fazekasboda, nyugat felől Lovászhetény és Apátvarasd, északnyugat felől pedig Mecseknádasd.

Megközelítése[szerkesztés]

A település ma csak közúton érhető el, Pécsvárad és Mohács, illetve az M6-os autópálya véméndi csomópontja felől egyaránt az 5606-os úton. Belterületét ez az út is elkerüli, oda csak az abból észak felé kiágazó 56 106-os számú mellékút vezet be.

A 2000-es évekbeli megszüntetéséig érintette a községet a Pécs–Bátaszék-vasútvonal is, melynek egy állomása is volt a határai közt, nem kis részben a falutól délre, már geresdlaki területen létesített gránitbányának köszönhetően. A vasútállomás az 5606-os út közelében létesült, közúti elérését – csakúgy, mint a gránitbányáét is – az 56 306-os számú mellékút biztosította.

Története[szerkesztés]

A falu területét már Árpád-kori feljegyzések említik a pécsváradi bencés kolostor birtokai közt, de a 11. század elején még lakatlan.

Később magyarokkal települ be, de a török megszállás idején a falu elnéptelenedik. A helyükre szerbek (rácok) költöznek, ezért a település neve egészen 1948-ig Rácmecske volt.

Valójában a lakosság összetétele már jóval korábban jelentősen átalakult. A törökök kiűzése után a falu egyik részébe fuldai németek települtek. 1766-ban a németek építették itt az első templomot, ennek helyén áll az 1813-ban épült késő barokk templom, amelyet a Kisboldogasszonynak szenteltek.

A 19. században a szerb lakosság elfogyott, csak kis templomuk maradt utánuk.

A második világháborút követő időszak azonban újabb, tragikus változást hozott. A falu szinte minden német lakosát kitelepítették, a statisztikák szerint 250 embert.^[5] A helyükre székely családok költöztek.

A kitelepített németek közül ma sokan visszajárnak ide, több épületet megvásároltak ott, ahol valamikor saját házukat vették el tőlük kártérítés nélkül.

2001-ben lakosságának 21,2%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

A falu október harmadik vasárnapján rendezi Lukács-napi búcsúját, egyidőben a Pécsváradi Leányvásárral. Az innen elszármazottak kétévente egyszer találkoznak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Ifj. Keller János (független)^[6]
1994–1998: Keller János (független)^[7]
1998–2002: Keller János (független német kisebbségi)^[8]
2002–2006: Keller János (független német kisebbségi)^[9]
2006–2010: Keller János (független)^[10]
2010–2012: Keller János (független)^[11]
2012–2014: Benkovics Győzőné (független)^[12]
2014–2019: Benkovics Sándor Győzőné (független)^[13]
2019-től: Benkovics Sándor Győzőné (független)^[1]

A településen 2012. április 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.^[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1949 és 2021 között

Lakosok száma	1050	833	716	488	425	388	389	362	307	314
	1949	1960	1970	1990	2001	2011	2013	2015	2019	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 32,5% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,2%, református 2,6%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (8,8% nem nyilatkozott).^[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

Erdősmecske környéke az ország kevés számú gránitlelőhelyeinek egyike. Korábban a kőzetet a településtől délre fekvő bányában fejtették ki, majd vasúton szállították tovább Pécs illetve Bátaszék felé.

A település közelében, egy erdőben található a Dérvölgyi-forrás.^[16]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt volt tanító Nagy Károly magyar származású amerikai szociológusprofesszor, akit az 1956-os forradalom idején, 22 éves korában a falu Forradalmi Nemzeti Tanácsának elnökévé választottak. 1956. november 13-án a megtorlás elől emigrált.^[17]
Horváth Mária rajzfilmrendező
Kovács Antal református lelkész, 1848-as hadnagy
Lutz Jakab labdarúgó