Ormánság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ormánsági népviselet a 19. századból.

Az Ormánság, vagy Ormányság tájegység Baranya megyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései az 1868 lakosú Vajszló és a 2941 lakosú Sellye.

Nevét a „hegycsúcs”, „hegytető”, vagy „lápos terület” jelentésű finnugor eredetű orom, ormágy, vagy ormány szavakból, vagy a török orman ("erdő") szóból származtatják. A finnugor etimológia szerint első lakói a vizes területekből kiemelkedő ormákra építkeztek,[1] a terület a honfoglalás korában erdőség volt.

Lakossága hagyományosan református.[2] Egyedülálló festett kazettás templomaik (Drávaiványi,[3] Adorjás, Kórós,[4] Kovácshida) az ősi magyar jelképrendszer elemeit hordozzák. Magyarország egyik legszegényebb vidéke, a munkanélküliség 80%-os.[forrás?]

Lakosság[szerkesztés]

A népszámlálási adatok szerint a vidék nagy részét magában foglaló Sellyei kistérség lakosságának 87,4%-a magyar, 12%-a horvát, 6%-a roma.[5] A romák valós aránya viszont lényegesen magasabb a népszámlálási adatoknál. Gilvánfa lakossága szinte teljesen beás cigány, emellett tucatnyi településen vannak már túlsúlyban, és ez a sors várhat a többi településre is, ha a jelenlegi népesedési folyamatok állandósulnak. A valamikor egyeduralkodó őshonos református magyarság az egykézésnek köszönhetően ma már csak a vidék lakosságának 20%-át adja. Helyüket katolikus magyar zsellérek, völgységi svábok és cigányok foglalták el,[6] így ma már lakosságának kétharmada római katolikus.[7]

Települések[szerkesztés]

Nyugat-Ormánság Kelet-Ormánság

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]