Kémes
| Kémes | |
 | |
| A kémesi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szolykóné Pfeifer Gabriella (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 7843 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 468 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 65,02 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kémes
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″ | |
Kémes
Pozíció Baranya megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kémes témájú médiaállományokat. | |
Kémes község Baranya megyében, a Siklósi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település Baranya déli részén, a Dráva völgyében, az Ormánság területén helyezkedik el, a Sellye-Harkány úton, a Fekete-vízbe torkolló Pécsi-víz és a Kémesi-árok összefolyása közelében. Szomszédai észak felől indulva, az óramutató járása szerint Drávapiski, Drávacsepely, Szaporca, Cún és Baranyahídvég.
2007 márciusáig a Barcs–Villány-vasútvonalon is megközelíthető volt a két kisváros irányából.
Története[szerkesztés]
E terület első lakóira utaló leletek a bronzkor késői szakaszából valók. A római időkben itt élőkre utaló lelet egy feltárt sír volt.
A község nevének első írásos említése 1077-1095 közötti időkből való, a Rád (Dráva) birtok I. László király kori határjárásban tűnt fel Kemus néven, 1177-ben pedig Kemes alakban említik. A határjárásban körülhatárolt uradalom 5 mai falu: Tésenfa, Kémes, Csehi, Szerdahely és Kovácshida területét ölelte fel, pontosan követve ezek mai határát.
Még a tatárjárás előtt kerülhetett a Kán nemzetséghez tartozó Siklósiak kezére, mert egy 1251-ben a két Kémesen (Nagy- és Kiskémes) és uradalmán mint öröklött birtokukon osztoztak, amely Simon fia Gyulának jutott.
A középkori település az 1333-1335 közötti pápai tizedjegyzékben önálló plébániaként szerepel, s papja 1335-ben 12 báni pápai tizedet fizetett.
A török uralom ideje alatt végig lakott volt, lakói azóta is magyarok.
2013. április 25-én kihelyezett kormányülést tartottak a településen.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,5%, református 27,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (13,6% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma 1800-ban épült, a festett kazettás mennyezet 1826-ból való.
A kémesi református templom szószéke
A kémesi református templom festett kazettái
A kémesi református templom festett kazettái
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kihelyezett kormányülés lesz
- ↑ Kémes Helységnévtár
