Kémes
| Kémes | |
 | |
| A kémesi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szolykóné Pfeifer Gabriella (független)[1] |
| Irányítószám | 7843 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 438 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 65,02 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kémes
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″ | |
Kémes
Pozíció Baranya megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kémes témájú médiaállományokat. | |
Kémes község Baranya megyében, a Siklósi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A település Baranya déli részén, a Dráva völgyében, az Ormánság területén helyezkedik el, a Sellye-Harkány úton, a Fekete-vízbe torkolló Pécsi-víz és a Kémesi-árok összefolyása közelében. Szomszédai észak felől indulva, az óramutató járása szerint Drávapiski, Drávacsepely, Szaporca, Cún és Baranyahídvég.
2007 márciusáig a Barcs–Villány-vasútvonalon is megközelíthető volt a két kisváros irányából.
Története[szerkesztés]
E terület első lakóira utaló leletek a bronzkor késői szakaszából valók. A római időkben itt élőkre utaló lelet egy feltárt sír volt.
A község nevének első írásos említése 1077-1095 közötti időkből való, a Rád (Dráva) birtok I. László király kori határjárásban tűnt fel Kemus néven, 1177-ben pedig Kemes alakban említik. A határjárásban körülhatárolt uradalom 5 mai falu: Tésenfa, Kémes, Csehi, Szerdahely és Kovácshida területét ölelte fel, pontosan követve ezek mai határát.
Még a tatárjárás előtt kerülhetett a Kán nemzetséghez tartozó Siklósiak kezére, mert egy 1251-ben a két Kémesen (Nagy- és Kiskémes) és uradalmán mint öröklött birtokukon osztoztak, amely Simon fia Gyulának jutott.
A középkori település az 1333-1335 közötti pápai tizedjegyzékben önálló plébániaként szerepel, s papja 1335-ben 12 báni pápai tizedet fizetett.
A török uralom ideje alatt végig lakott volt, lakói azóta is magyarok.
2013. április 25-én kihelyezett kormányülést tartottak a településen.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kiss Kálmán (független)[4]
- 1994–1998: Fauszt György (független)[5]
- 1998–2002: Fauszt György (független)[6]
- 2002–2006: Horváth Zoltánné (független)[7]
- 2006–2010: Horváth Zoltánné (független)[8]
- 2010–2014: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2018: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[10]
- 2018–2019: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Szolykóné Pfeifer Gabriella (független)[1]
A településen 2018. október 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[11]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,5%, református 27,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (13,6% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma 1800-ban épült, a festett kazettás mennyezet 1826-ból való.
A kémesi református templom szószéke
A kémesi református templom festett kazettái
A kémesi református templom festett kazettái
Nyelvjárás[szerkesztés]
A térképeken Szársomlyó vagy Harsányi-hegy szerepel, de a környék népének ajkán gyakran hallani az Ördögszántotta hegy elnevezést is. Az alábbi legenda Kémesen jegyezték le, a helyi dél-somogyi nyelvjárásban:
„Volt egy gyönyörű lány, akire szömöt vetött az ördög. Egy napon megjelönt az anyjánál, és azt mondta, add neköm a lányodat, mert úgy is elviszöm. A furfangos öregasszony fogadást ajánlott az ördögnek: Ha napkeltéig fölszántod a Harsányi-hegyet, elvihetöd. Az ördög alkonyat után nagy garral nekilátott. Még éjfél se vót, már végzött is a hegy egyik felivel. Az anya megrémült. Mit csinyáljon? Mit csinyáljon? - Bémönt a tikólba, megkereste a kokast, a lába közé fogta és jól megszorétotta, erre az elkezdött kukorékóni, a környék kakasai meg mind utána mondták. Amikor az ördög meghallotta, azt hitte, hajnalodik és elvesztötte a fogadást. Mérgében dúlva-fúlva visszafutott a pokolba, ahol lemönt, forró kénköves víz fakadt. Ebbű lett a harkányi feredő. Az anyja csalafintasága révén így menekült meg a lány, a szél barázdálta hegyet meg azúta is Ördögszántotta-hegynek híjják.”[14]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Kihelyezett kormányülés lesz
- ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ a b c Kémes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. október 28. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Kémes Helységnévtár
- ↑ Zentai, 8-9. o.
Források[szerkesztés]
- Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7
