Kémes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kémes
A kémesi református templom
A kémesi református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás község
Polgármester Szolykóné Pfeifer Gabriella (független)[1]
Irányítószám 7843
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség438 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség65,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kémes (Magyarország)
Kémes
Kémes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″
Kémes (Baranya megye)
Kémes
Kémes
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kémes témájú médiaállományokat.

Kémes község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Baranya déli részén, a Dráva völgyében, az Ormánság területén helyezkedik el, a Sellye-Harkány úton, a Fekete-vízbe torkolló Pécsi-víz és a Kémesi-árok összefolyása közelében. Szomszédai észak felől indulva, az óramutató járása szerint Drávapiski, Drávacsepely, Szaporca, Cún és Baranyahídvég.

2007 márciusáig a Barcs–Villány-vasútvonalon is megközelíthető volt a két kisváros irányából.

Története[szerkesztés]

E terület első lakóira utaló leletek a bronzkor késői szakaszából valók. A római időkben itt élőkre utaló lelet egy feltárt sír volt.

A község nevének első írásos említése 1077-1095 közötti időkből való, a Rád (Dráva) birtok I. László király kori határjárásban tűnt fel Kemus néven, 1177-ben pedig Kemes alakban említik. A határjárásban körülhatárolt uradalom 5 mai falu: Tésenfa, Kémes, Csehi, Szerdahely és Kovácshida területét ölelte fel, pontosan követve ezek mai határát.

Még a tatárjárás előtt kerülhetett a Kán nemzetséghez tartozó Siklósiak kezére, mert egy 1251-ben a két Kémesen (Nagy- és Kiskémes) és uradalmán mint öröklött birtokukon osztoztak, amely Simon fia Gyulának jutott.

A középkori település az 1333-1335 közötti pápai tizedjegyzékben önálló plébániaként szerepel, s papja 1335-ben 12 báni pápai tizedet fizetett.

A török uralom ideje alatt végig lakott volt, lakói azóta is magyarok.

2013. április 25-én kihelyezett kormányülést tartottak a településen.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss Kálmán (független)[4]
  • 1994–1998: Fauszt György (független)[5]
  • 1998–2002: Fauszt György (független)[6]
  • 2002–2006: Horváth Zoltánné (független)[7]
  • 2006–2010: Horváth Zoltánné (független)[8]
  • 2010–2014: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2018: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2018–2019: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Szolykóné Pfeifer Gabriella (független)[1]

A településen 2018. október 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,5%, református 27,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (13,6% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1800-ban épült, a festett kazettás mennyezet 1826-ból való.

Nyelvjárás[szerkesztés]

Dél-Dunántúl nyelvjárásai

A térképeken Szársomlyó vagy Harsányi-hegy szerepel, de a környék népének ajkán gyakran hallani az Ördögszántotta hegy elnevezést is. Az alábbi legenda Kémesen jegyezték le, a helyi dél-somogyi nyelvjárásban:

„Volt egy gyönyörű lány, akire szömöt vetött az ördög. Egy napon megjelönt az anyjánál, és azt mondta, add neköm a lányodat, mert úgy is elviszöm. A furfangos öregasszony fogadást ajánlott az ördögnek: Ha napkeltéig fölszántod a Harsányi-hegyet, elvihetöd. Az ördög alkonyat után nagy garral nekilátott. Még éjfél se vót, már végzött is a hegy egyik felivel. Az anya megrémült. Mit csinyáljon? Mit csinyáljon? - Bémönt a tikólba, megkereste a kokast, a lába közé fogta és jól megszorétotta, erre az elkezdött kukorékóni, a környék kakasai meg mind utána mondták. Amikor az ördög meghallotta, azt hitte, hajnalodik és elvesztötte a fogadást. Mérgében dúlva-fúlva visszafutott a pokolba, ahol lemönt, forró kénköves víz fakadt. Ebbű lett a harkányi feredő. Az anyja csalafintasága révén így menekült meg a lány, a szél barázdálta hegyet meg azúta is Ördögszántotta-hegynek híjják.”[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Kihelyezett kormányülés lesz
  4. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  11. a b c Kémes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. október 28. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. Kémes Helységnévtár
  14. Zentai, 8-9. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]