Hidas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hidas
Hidas címere
Hidas címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállás község
Polgármester Berg Csaba (független)[1]
Irányítószám 7696
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 2046 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség106,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hidas (Magyarország)
Hidas
Hidas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 18° 29′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 18° 29′ 41″
Hidas (Baranya megye)
Hidas
Hidas
Pozíció Baranya megye térképén
Hidas weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidas témájú médiaállományokat.

Hidas (németül: Hidasch[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban, Bonyhád és Mecseknádasd között.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevét a település melletti Völgységi-patakon átívelő hídjáról kapta.

Története[szerkesztés]

Hidas és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A honfoglalás után pedig Ete telepedett le itt.

A település nevét az 1333-1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A 14. század végén a pécsi püspök volt Hidas birtokosa.

1541-ben a falu török megszállás alá került, lakosai ekkor a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az 1551. évi török adóösszeíráskor csupán 5 házat írtak össze a faluban, tiszta magyar lakosokkal. 1564-ben a település birtokosa a pécsi püspök volt.

1686 októberében szabadult fel a török megszállás alól Baranya és Tolna megye, s egyúttal Hidas is. 1695-ben, kilenc évvel később az összeíráskor a faluban még mindig csak 4 magyar családot találtak.

A törökök kiűzése után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox szerbek telepedtek le, a Ráchidas nevű részen, majd a 18. század első éveiben katolikus szerbek is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Württembergből, Hessenből és Elzász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A három nemzetség a falu három külön részén élt.

A második világháború után a kitelepített németek helyére református bukovinai székelyeket telepítettek.

2001-ben lakosságának 7,2%-a németnek vallotta magát, 2,8%-a cigánynak.

2014. október 12-én Hidas lakossága, 43,14 százalékos relatív többséggel megválasztotta Berg Csabát polgármesternek.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,2%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 7,6% németnek mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,8%, református 22%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,7% (30,8% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kajdacsy-kastély (1820 körül, klasszicista)
  • Katolikus templom (1784, copf)
  • Evangélikus templom (1793, késő barokk)
  • Tájház

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. Hidas Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]