Szellő (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a községről szól. Hasonló címmel lásd még: Szellő (egyértelműsítő lap).
Szellő
Harangláb
Harangláb
Szellő címere
Szellő címere		 Szellő zászlaja
Szellő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállásközség
PolgármesterWesz Józsefné (független)[1]
Irányítószám7661
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség106 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″
Szellő (Baranya vármegye)
Szellő
Szellő
Pozíció Baranya vármegye térképén
Szellő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szellő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szellő (horvátul: Seluv[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pécsváradtól délre fekszik, a Karasica-patak mellett. A szomszédos települések: észak felől Erzsébet, északkelet felől Kékesd, kelet felől Maráza, délkelet felől Liptód, dél felől Máriakéménd, délnyugat felől pedig Kátoly.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, a Szederkény és Pécsvárad közt húzódó 5608-as úton.

Története[szerkesztés]

Szellő és környéke már a honfoglalás előtt lakott hely volt, ezt igazolják a falu területén talált avar korból származó leletek is.

Nevét az oklevelek 1291-ben említették először egy tizedjegyzékben.

A falu a Pécs-Pécsvárad közötti borkereskedés útvonalának egyik állomása volt.

Az először a patak melletti lapályon álló falu a gyakori áradások miatt később magasabbra, mai helyére költözött át.

A török időkben sem néptelenedett el, mindvégig lakott maradt, bár lakói megfogyatkoztak.

A XVIII. században a megfogyatkozott lélekszámú településre német telepesek érkeztek, akiknek magukkal hozott fejlettebb mezőgazdasági kultúrája által fellendült a falu fejlődése.

1945 utáni kitelepítésekkor innen is több családot kitelepítettek, helyükre később főleg a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.

A XX. század elején Szellő település Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 417 lakosa volt a településnek. Ebből 246 magyar, 171 német volt, melyből 410 római katolikus, 6 izraelita volt.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint 173 lakos élt a faluban. 2008. január 1-jén 160 lakosa volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Tóth Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Tóth Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Tóth Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Szondi Imre (független)[7]
  • 2006–2008: Szondi Imre (független)[8]
  • 2008–2010: Wesz Józsefné (független)[9]
  • 2010–2014: Wesz Józsefné (független)[10]
  • 2014–2019: Wesz Józsefné (független)[11]
  • 2019-től: Wesz Józsefné (független)[1]

A településen 2008. május 18-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
136
133
137
138
130
113
106
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,7%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 4,7% németnek, 1,6% ukránnak mondta magát (2,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 3,1%, evangélikus 3,9%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 14,8% (21,9% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Lélekharang – A kitelepített családok emlékére Gombos Miklós harangöntő mester öntötte.
utcarészlet
A Szovjetunióba internált német emberek emlékére emelt emlékmű

Források[szerkesztés]

  • A Magyar Köztársaság Helységnévtára

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. ↑ a b Szellő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. május 18. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  10. ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  11. ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  12. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  13. ↑ Szellő

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szellő_(település)&oldid=25740904”