Kisbeszterce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbeszterce
Kisbeszterce címere
Kisbeszterce címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Hegyháti
Jogállás község
Polgármester Szűcs Róbert Sándor (független)[1]
Irányítószám 7391
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 83 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 10,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbeszterce (Magyarország)
Kisbeszterce
Kisbeszterce
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 08″, k. h. 18° 01′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 08″, k. h. 18° 01′ 59″
Kisbeszterce (Baranya megye)
Kisbeszterce
Kisbeszterce
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbeszterce témájú médiaállományokat.

Kisbeszterce község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Pécstől északkeletre, Bakóca és Mindszentgodisa között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Oklevél először 1542-ből említette Byztrice formában. Az ősszláv szó értelme: gyors folyású patak. A Kis előtag azt fejezi ki, hogy létezett egy Nagy előtagú helységjelölés is. Egyik középkori falunyom a Pusztaszentegyház-dűlőben keresendő, ahol templom állt, amelynek három harangját egy pusztító dúlás után egy közeli kútban elrejtették az akkori lakók. A község irányítói szeretnék elérni, hogy egy hivatalos ásatással felszínre kerüljenek a bronz értékek. A török teljesen lerombolta a kőegyházat és tégláit, valamint köveit a szigetvári erőd falazatának kijavítására használta fel. Egyes kutatók állítják, hogy Kisbeszterce és Felsőmindszent között egy másik falu terült le, aminek a helyszínét a Lasnica-dűlő sejteti. A török hódoltság idején mindvégig magyarok lakták a falut. Később szerbek és horvátok telepedtek le, de az ő falujukat, temetőjüket és templomukat mindeddig nem találták meg. Egykori jelenlétükre azonban most is használatos dűlőnevek utalnak: Lazsina, Termac, Loka, Lucsis, Paksica. Nincs kizárva, hogy a Lóka-puszta megnevezés is egy eltűnt magyar helységre utalhat. Érdekes a Szénégető-határrész, ahol a mindenkori kovácsok kőszenet fejtettek ki, ahogy egy másik határrészben, a Sarkalacban is.

Címer leírása[szerkesztés]

Pajzs: Álló, kerektalpú pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében vízszintes ezüst hullámpólya. A halmokon arany fészkében öt kicsinyét tápláló, kiterjesztett szárnyú, arannyal fegyverzett ezüst pelikán. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá.

Sisak: Szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst a sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.

Sisakdísz: kék mező, könyökben hajlított kar három zöld pálmaágat tart.

Takarók: Mindkét oldalon kék-arany.

Felirat: A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs KISBESZTERCE településnév.

Források[szerkesztés]

  1. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]