Várad (település)

	Várad
	; Várad címere
	; Várad címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Szigetvári
Jogállás	község
Polgármester	Balogh Ferenc (független)
Irányítószám	7973
Körzethívószám	73
	Népesség
Teljes népesség	114 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	14,5 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Várad Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 58′ 28″, k. h. 17° 44′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 28″, k. h. 17° 44′ 44″
	Várad Pozíció Baranya megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Várad témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Várad (egyértelműsítő lap).

Várad község Baranya megyében, a Szigetvári járásban, Szigetvártól délre, Hobol és Bürüs között.

Története[szerkesztés]

Váradot 1332-ben említették először a pápai tizedjegyzékben Vorad néven, mint a Hahótiak birtokát. A későbbiekben a Dombai, majd a Bakonyai család családok birtoka lett. A török időkben e település is elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra, mikor református magyarok érkeztek a községbe. Birtokosai voltak még a Rindsmaul, Czindery, Wenckheim és Andrási családok is.

Az 1910-es népszámláláskor 302 magyar lakosa volt, ebből 113 római katolikus, 189 református volt.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében 1851-ben írta a településről: „Várad, magyar falu, Somogy vármegyében, az Ókor mellett, utolsó postája Szigetvár, 128 református lakossal. Bírja Czindery László.”

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 18% cigánynak, 1,8% horvátnak mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 11,7%, felekezeten kívüli 16,2% (2,7% nem nyilatkozott).^[3]