Várad (település)
| Várad | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Ildikó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7973 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 120 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 14,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Várad
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 58′ 28″, k. h. 17° 44′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 28″, k. h. 17° 44′ 44″ | |||
Várad
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várad témájú médiaállományokat. | |||
Várad község Baranya megyében, a Szigetvári járásban, Szigetvártól délre, Hobol és Bürüs között.
Története[szerkesztés]
Váradot 1332-ben említették először a pápai tizedjegyzékben Vorad néven, mint a Hahótiak birtokát. A későbbiekben a Dombai, majd a Bakonyai család családok birtoka lett. A török időkben e település is elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra, mikor református magyarok érkeztek a községbe. Birtokosai voltak még a Rindsmaul, Czindery, Wenckheim és Andrási családok is.
Az 1910-es népszámláláskor 302 magyar lakosa volt, ebből 113 római katolikus, 189 református volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében 1851-ben írta a településről: „Várad, magyar falu, Somogy vármegyében, az Ókor mellett, utolsó postája Szigetvár, 128 református lakossal. Bírja Czindery László.”
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Séner Antalné (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Kiss István (független)[4]
- 2014–2019: Balogh Ferenc (független)[5]
- 2019-től: Kiss Ildikó (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 18% cigánynak, 1,8% horvátnak mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 11,7%, felekezeten kívüli 16,2% (2,7% nem nyilatkozott).[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
- ↑ Várad Helységnévtár
